Bethlen Naptár, 1966 (Ligonier)
Turmezei Erzsébet: "Tavaszi Rímek" (Vers)
58 BETHLEN NAPTÁR Az autó porát a kapuban maradt nép figyelte. A nagymama kendője még mindig integetett távozó unokája után. Ahogy az autó messzebb és messzebb ment, utasa, az amerikai katona, a magyar unoka annál inkább a szivekbe záródott. Hiába ment el, de mig e nemzedék él, őt mindig maguk közé számitják. Valaki az ott állók közül elkiáltja magát: Isten áldjon kedves kis csaklet katona! A nagymama sirva mondta utána: Isten áldjon! Isten áldjon! Nagy Lajos. TAVASZI RÍMEK. Megyek a szélnek, Vége a télnek. /Téli halottak ujulva élnek./ Cinegék szólnak: Tavasz lesz holnap. /Te vagy az. Jézus, rólad dalolnak./ Pocsolyák tükrén nevet a napfény. /Bár fényes arcod igy tükrözhetném!/ Vig sugarakban rabbilincs pattan. /Jöjj, Szabaditóm, fényben, tavaszban!/ Dalol az ének: Vége a télnek! Téli halottak ujulva élnek. Turmezei Erzsébet 1965-ben 16 uiabb nyelven volt olvasható a Szent Írás: a teljes biblia megjelent 235, az Ujtestamentom 525, egy-egy evangélium, vagy legalább egy könyve a bibliának 1,232 különböző nyelven, illetve nyelvjáráson. Eszerint a számontartható népeknek körülbelül 95%-a olvashatja a bibliát, ha mindent megteszünk, hogy az eljusson hozzájuk s azok igyekezzenek is megismerni. Mit tesz a fehér ember, mely eddig az ócska fegyvereit igyekezett a primitívebb népekre rásózni, végre azért is, hogy azok megismerhessék és felvehessék “az Isten minden fegyverét?” (Ef 6:13) S mit tesz, hogy a talán évek óta olvasatlanul heverő bibliája az ő családját is felkészíthesse, hogy az “ellenállhasson ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén” megállhasson?
