Bethlen Naptár, 1966 (Ligonier)
Dr. Béky Zoltán: Egyesületünk 70 Éves Jubileuma
34 BETHLEN NAPTÁR gondoskodjanak, hogy segítséget kérjenek egy nyelvükön beszélő, azonos hitü lelkipásztor megtalálásában. Elválaszthatatlan a testvérsegitő magyar református kis közösségek megszületése az egyházak történetétől. Több megalakuló ilyen egyesület társulása céljai között már szerepel, hogy a végleges cél: magyar református gyülekezetté lenni. Igazában amerikai és igazában magyar, de valóban keresztyén és református szövetkezések ezek! Többnyire fiatal, kizárólag férfiakból álló magyar református önvédelmi és mégis egymás terhét hordozó kicsiny sejtekből született meg az a százon felüli amerikai magyar református gyülekezet és az Amerikai Magyar Református Egyesület is. A fáradtságos munka után fejét imádságra hajtó, családjáért imádkozó, biztonságért könyörgő, otthonába vágyó magyar református munkásember hivő és szerető szivében született meg az álom, amely hetven esztendővel később ugyanazt a célt szolgálja: családja biztonságát, a holnapot, de az egész amerikai és kanadai magyar reformátusság nagy családjának biztonságát és holnapját. Mert hitben és szeretetben született meg ez a nagy gondolat: Isten a hitnek csodálatos gyümölcseivel áldotta meg. Szerető szivek összedobbanása milliós vagyont gyümölcsözött, de azon túl az egész testvéri közösség holnapját van hivatva szolgálni a mában. Hivatalos megalakulásunk dátuma: 1896. A magyar honfoglalás ezredik esztendeje odahaza. Még megvan és együtt van a történelmi Magyarország. Az alig féltucatnyi amerikai magyar református gyülekezetek lelkipásztorai és képviselői Trentonban azért gyülekeztek össze, hogy egyházmegyét alapítsanak. A kivándorlás évről-évre emelkedő tendenciát mutatott, újabb és újabb magyar hullámok érkeztek s a lelkipásztorok felismerték, hogy az egészen uj és csak általuk ismert missziói szolgálatban egységes irányításra, közösségi lélekre és az azt elősegítő közös keretre van szükség. Megalapították egyházmegyéjüket és ez ügyben beadványt intéztek az itteni belmissziói hatóságukhoz, de az óhazai egyetemes konventhez is, hogy az lehetőleg vegye át ezt a várhatóan hatalmasan felduzzadó és megizmosodó munkát. A missziói hatóság akkor nem engedélyezte a magyar egyházmegyét, a magyarországi konvent pedig sohasem felelt érdemben erre a beadványra. Mire a missziói hatóság kilenc évvel később hozzájárult a magyar egyházmegyéhez, már három részre szakadt egyházszervezetileg egyházi életünk. Mikor a konvent elküldte képviselőjét, Amerikában már
