Bethlen Naptár, 1966 (Ligonier)
Dél-Amerika
124 BETHLEN NAPTÁR élvezet résztvenni s épülni Gridi Papp Árpád társlelkészünk gyakorlati, életből vett, eleven de biblikus Igemagyarázatain. Jövendőnkbe szép reményekkel nézünk, ha figyeljük az ifjúság közt végzett munkáját, amelyet szintén a két nyelv használata tesz színessé és változatossága az ifjúságunk számára vonzóvá. Elsősorban a vasárnapi iskolánk az. amely hasznát veszi annak, hogy az ország nyelvén is tanítunk. Az itteni iskolákban növekvő gyermeksereg s az ifjúság a bibliai s lelki kincsek megértését s értékelését, elsajátítását sokkal eredményesebben nyerheti el, ha mindkét nyelven foglalkozik velők. Az Erdei és Ress lányok, vasárnapi iskolánk hűséges tanítói, megtalálták a módját, hogy a “lecke” mellett sok kellemes és nemes foglalkozást és szórako"Fecskefészek" Üdülő gyermekebédlője, Itanheam, Brazilia. Asztal sarkán Erdei Ilona vas. isk. tanító, tőle balra harmadik Tiszteletes Apostol Jánosné. zást is biztosítsanak a gyermekeknek s az ifjúságnak, akik a vasárnapi iskolában s azon keresztül az egyházban keresik a lelki otthont. Felüdülés hallani, mikor fújják a magyar nótákat s zeng ajkukon magyarul is, portugálul is a dal s a ritmikus zsoltáréneklés. Van egyházunknak a tenger partján, Sao Paulotól száz kilométerre Itanhaem városkában egy üdülője. Itanhaem több mint négyszáz éves település, festői fekvésű, hétköznapokon csendes fürdőhely. A mi nyaralónkat Fecskefészek-nek (Ninho da Andorinhas) neveztük el. Mikor megvette a házat az egyház, kéménye volt s abban vagy húsz fecske fészkelt. Azóta a város a mi kérésünkre az utcánkat is Fecske (rua Andorinha) névre keresztelte. Oda visszük gyermekeinket, vasárnapi iskolásainkat nyaralni s ott lelki-testi üdülést nyernek, mert vezetőink helyesen foglalkoznak velők. Ezt a munkát Apostol Jánosné, tiszteletes asszony kezdte s mindig akad egy-egy vasárnapi iskolai tanító, aki szívesen segít neki abban. A füstös, piszkos levegőjű (és szellemű) iparváros után gyermekeinknek nagy felüdülés az ottlét. Oda jár az ifjúságunk is, kiknek újabban Gridi Papp Árpád lelkészünk Csendes Napokat is tart ott. Természetes, hogy gyülekezeteink felnőtt tagjai sokszor igénybe veszik ezt a 33 személyre berendezett üdülőt, de a büszkeségünk az, hogy általa a keresztyén egység gondolatát is munkálja egyházunk. Ott tartják értekezleteiket a presbitériánus lelkészek, csendes napjait a methodista ifjúság, lutheránus lelkész vezetésével az egyetemi hallgatók konferenciájukat. A szolgálat, melyet a gyermekek, az ifjúság közt folytatunk, mutatja, hogy van jövő, van “maradék.” S mi tudjuk, hogy ebben a rohanó, szinte vesztébe rohanó világban “a maradék tartatik meg” (Rom. 9:27), a maradék, a Krisztus Egyháza és az tartja meg a világot is!
