Bethlen Naptár, 1965 (Ligonier)
Eszenyi László: Gróf Zrínyi Miklós
72 BETHLEN NAPTÁR kát azonban épen olyan hiába várták, mint az oroszok által vérükbe íullasztott ifjaink a felszabadító nyugati hadosztályokat. Alig köszöntött be a tavasz, a szultán válogatott seregei hömpölyögtek Magyarország felé. A hatalmas túlerő elől Uj Zerinvárába szorult Zrinyi futárjai ugyanolyan süket fülekre találtak a minap még ujjongó nyugati udvarokban és a pápánál, mint a gyáraiban elsáncolt munkásaink és Budapest háztömbjeiben körömszakadtig védekező ifjaink segélyért sikoltó utolsó rádióüzenetei. A veszély óráiban rettenetesen egyedül marad a magyar. Csupán Péter öccse sietett 4,000 harcosával felmentésére, ami azonban csepp volt a muzulmán tenger ellenében. Uj Zerinvárat a török bevette és lerombolta Montecuccoli alig pár kilométerre lebzselő zsoldos seregének szinte a szeme láttára. Csak mikor a török a dédelgetett örökös tartományok ellen fordult, vette fel velük Montecuccoli Szentgotthárdnál a harcot s mért megsemmisitő csapást rájuk. Jellemző ismét, hogy a nagyszerű győzelmet követő vasvári békében a császár a magyar hősöket arcul ütő lealázó békét kötött a szultánnal. Zrinyi pár hónap múlva bekövetkezett haláláig sem ocsúdott fel a szégyenbéke megaláztatásából. A hadtudományi munkák és költői alkotások egész sorát hagyta maga után. Katonai müveiben, melyek közül legkiemelkedőbbek a “Tábori Kis Trakta,” “Vitéz Hadnagy” és “ A Török Áfium Elleni Orvosság” vagy röviden “Áfium”, a hadvezetés művészének és a tábori élet mesterének mutatkozik be. Minden Írását a hosszú hódoltságba lelkileg belefásuló magyarság uj öntudatra ébresztésének vágya hatja át. “Egy népnél sem vagyunk alábbvalóak” harsogja a százados török és német elnyomatás következében kisebbségi érzésekkel eltelt kortársai fülébe. Az erkölcsi erőknek az anyagiak felett való bizonyos diadalát hangsúlyozza. “Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel”, veti oda a felszerelésben való elmaradottságunk ürügye alatt tétlenkedöknek s téli hadjáratával mindjárt kézzel fogható példát is szolgáltat arra, hogy mit is ért ama “lépés” alatt. Olasz mintára irt szerelmi idilljeinek leheletszerű finomsága valószínűtlen ellentétben áll a marcona katona robosztus egyéniségével. Korán elhalt gyermekét sirató elégiája és a “Feszülethez” cimü vallásos költeménye lírájának gyöngyszemei. Legkiemelkedőbb költői alkotása a “Szigeti Veszedelem” vagy mint általában ismert a “Zrinyiász”. Dédapja szigetvári harcait és mártírhalálát megéneklő eposz, melyen Vergilius Aeneisének hatása kétségtelenül felismerhető, a magyar irodalom első nagy hőskölteménye. A mélységesen vallásos Zrinyi dédapja hősi
