Bethlen Naptár, 1965 (Ligonier)
Móra Ferenc: Magyar Mosolygás - Balázs a Bürgével
BETHLEN NAPTÁR 45 — Nem a, hanem a szent Mohamed próféta, vesszen meg veled együtt. — fohászkodta el magát Móra Balázs és lekapván nyakából az öszszekötött bürgét, megcsóválta a feje fölött, és úgy dobta vele fültövön a jámbor Csökmedzsit, hogy az egyszerre arcra borulva imádta Allaht. Csődület támadt, a bimbasik is kitátogtak a várból, a borbélyt megmártották egyszer-kétszer a várárok vizében, amitől az egyszerre magához tért és elkezdett kurjongatni, hogy vigyék a basa elébe, de a hitetlen kutyával együtt, akinek ő mindjárt ki akarja adatni a nyargalót. — No, azon én is ott akarok lenni, — állt elő nyugodtan Móra Balázs. Tudván tudta pedig, hogy a Hóbaj árt basa a valódi független török biróság. Ennélfogva ha magyar a vádlott, akkor elülj áróba rákeneth szonöt botot a talpára, csak aztán kérdi meg, hogy mivel szolgált erre rá. így lett volna ez most is, ha Móra Balázsnak olyan becsületes jámbor képe nem lett volna és olyan törökösen lelógó hosszú bajusza, hogy a basa nem volt egészen bizonyos a nációja felől. (Mert a süvege a nagy huzakodásban lemaradt a fejiről, amúgy meg nyáridőben nem igen lehet különbséget tenni a szegény emberek közt: mind mezitláb járt az és magyar textilben). — Na. melyiketek a vádló? — Én vagyok kegyelmes basa, — hajlongott keresztbetett karral a borbély. És elmondta, úgy ahogy volt, miképpen szólitotta ő meg emberséges szivvel ezt a disznóevő hitetlen gyaurt és miképen adott őneki olyan goromba választ, hogy kiesett mind a két papucsából. — így volt-e, te kutyaházi? — fordult a basa a jámbor magyarhoz. Az pedig égnek emelte a szemeit és azt felelte: — Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. — No ez derék gyaur. — Enyhült barátságosra a basa és kiemelkedvén a kerevet vánkosai közül, a többi igazhivővei együtt ő is igyekezett a földet érinteni arcával, már amennyire a tekintélye engedte. (Értendő alatta a pocakja). — Most már aztán mondd el, fiam, hogy történt a dolog? — Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. — kiáltotta Móra Balázs ujfent igen ájtatosan.
