Bethlen Naptár, 1965 (Ligonier)
Az anyaszentegyház Európában
BETHLEN NAPTÁR 131 leg különbözik az úgynevezett “délirtől.” A vidék egyik érdekessége, hogy a nyelvészek megállapítása szerint Tyroneban beszélik legtisztábban az eredeti angolt, s nemegyszer a Shakespeare-kutatók úgy találták meg egyegy kifejezésének értelmét, hogy kikutatták mit jelent a kifejezés Tyroneban, ahol az egykor közép-Angliából bevándoroltak utódai megőrizték a régi nyelvet. — Persze a technika fejlődése nem kerülte el Minterburnt sem. A vasárnapi istentisztelet idején szinte parking meter-ek kellenének az ut mellett s a gyülekezet azon gondolkozik, hogy parkolóteret épittett a templom közelében. Egyébként azonban az élet lassan hömpölyög, s amikor az idegen belép az öreg templomba, akárcsak Magyarországon lenne, a mi kálvinista földműveseink között. Amint a gyülekezet Bourgeois örökszép melódiájára énekli a századik zsoltárt — “All people that on earth do dwell . . ■—■ pontosan olyan méltóságteljes, a városi ember számára szinte túl lassú, mint amikor az Alföld népe ugyanerre a dallamra énekli nagy kimértséggel: “Urnák szolgái mindnyájan . . .” Varga Sándor lelkipásztor az ősz folyamán tér vissza hollandiai tanulmányi szabadságáról. A nyári hónapokban a londoni gyülekezet lelkipásztori szolgálatait angliai és nyugateurópai magyar lelkipásztorok végezték. Elsősorban is köszönet illeti Kovács Ferenc ny. lelkipásztort, aki mindenkor szívesen és áldozatkészen vállalt szolgálatokat a gyülekezetben, melynek alapjait még ő vetette meg a második világháborút megelőző esztendőkben. Azóta is mindig szívesen segít atyai tanácsaival, megértő szeretetével és fáradságot nem ismerő szolgálatkészséggel. Szolgálatokat végeztek még: Pátkai Róbert evangélikus lelkész, Pándy András belgiumi lelkész. Augusztus hónapban az Egyházi Központban töltötte szabadságát Coulter Tamás skóciai — Kirkwall, Orkney szigetek — lelkipásztor, aki egyházunknak és magyar népünknek régi jóbarátja. Mindenkor szeretettel és örömmel szolgál közöttünk, csakúgy, amint mi is mindig örömmel köszöntjük magunk között. Vágyunk az, hogy még jobban összenőjjön gyülekezeti közösségünk, s együttszolgáló gyülekezetté váljunk. Hibáink és fogyatékosságaink sokak és nagyok, de nem is magunkban bízunk, hanem Isten kegyelmében. Ő az alkotó Művész, s nélküle csak élettelen tárgyak vagyunk. Ezért igyekszünk és imádkozunk: fogadja el szolgálatainkat, hogy mint élő eszközök Isten kezében működhessünk közre az életek, uj életek formálásában, s legyen az egykori szobrász stúdiója valóban a Krisztus műterme. Kardos István. AKKOR IS! Hogyha Salamon bölcsességét, Jób tűrését, Mózes szelídségét, Sámson erejét, Ábrahám engedelmességét, József részvétét, Jeremiás könnyeit, Dávid költői művészetét, Illés prófétaleikét, Dániel bátorságát. Keresztelő János nagyságát, Pál szeretetét és kitartását magaménak mondhatnám bár, AKKOR IS szükségem lenne a megváltásra, bűneim bocsánatára, a Jézus vérére, a kegyelemre. (U. É.)
