Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Halottaink
BETHLEN NAPTÁR 79 Jelen voltak a hamiltoni, oshawai, wellandi egyház presbiterei is temetésén, továbbá Toronto magyar társadalmának nagy része. A templom nem tudta még álló helyzetben sem befogadni a végtisztességre összegyűlt tömeget. A temetőben, a többiek között, elbucsuztatta Temesváry Gábor, a Kanada-i Magyarok Országos Szövetsége elnöke, továbbá a magyar cserkész ifjúság, akiket tanitott. Báthory László nem elhagyva halt meg, hanem beszélt a Teremtőjével, mert az imakönyv ott volt kinyitva mellette, azzal beszélt. Toronto és más magyar egyházak és egyletek koszorúi takarták koporsóját. Utolsó prédikációjában arról vette fel az igét, hogy “Kicsoda az ember”. (“Uj Élet”) DR. DIKOVICS JÁNOS 1874—1963 A század elején jön Amerikába. Egész élete keresés és útmutatás. Útjelző és kiáltó szó is egyben. Tudásával, szolgálatával és igehirdetésével, hitének Királya felé igazodik. Azután sorsának változásaiban és történéseiben úgy feszül minden idegével, atomjával, lelkesedésével ezen cél felé, mint az útjelző, amely a változások világában csupán azt az irányt mutatja, amelybe beállitották. Ez az igazi nagyságokat jellemző egyoldalúság és a mélyen hivőkre jellemző egyszerűség hozta át a tengeren. A Krisztus Jézusban megtalált igazság-ismeret vitte a fényes katedrálisokból, a kis amerikai magyar református templomokig és a Bloomfield-i Theológiára. A New York környéki és immár a világváros olvasztókemencéjében fulladozó kis magyar templomok sokszor hallották sajátos igehirdetését. Ha tanitványai életét nézzük és igy következtetünk vissza a professzoruk munkájára, meg kell állapítanunk, hogy az amerikai egyházi szolgálat nehéz és komoly feladataira készítette elő őket. A munka és szolgálat által lettek többen vezetőinkké közülök. A róla való megemlékezésünket volt tanítványa, Nt. Daróczy Mátyás soraival fejezzük be: “Nt. Dikovics Jánost mélységes hit, hatalmas tudás, Istent és embert szerető lélek jellemezte.” Emléke legyen áldott!
