Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Dél-Amerika
BETHLEN NAPTÁR 159 ★ ★ ★ Egyházunk ekumenikus tevékenységéről már más alkalommal irtunk. Élénk részt veszünk a brazíliai evangéliumi szövetség munkájában. Ez a szervezet a brazíliai protestáns felekezetek összedolgozását munkálja. Annak igazgatóságába Gridi-Papp Árpád László lelkészünket delegáltuk. A világszervezetek munkájából is kivesszük a részünk. A Szociális munkák, segítőszolgálat Petropolisi világgyülésén Apostol János, a Családvédelmi világgyülésen (Rio de Janeiro) Mohai Szabó Béla képviselte egyházunkat. — Most nagyban készülünk a Református Világszövetség Frankfurtban tartandó gyűlésére. Egyházunk alkotótagja ennek a világszervezetnek s már a Princetonban tartott ülésén is részt vett, a Sao Pauloban tartott világgyülés megrendezésében pedig tevékenyen közreműködött. — Az ilyen reprezentáció és szolgálat vele jár azzal, hogy Brazilia-i Református Keresztyén Egyházunk önálló egyháztest. Noha ez nagy megterheltetést jelent közegyházi pénztárunknak, de nem lehet felmérni az ellenértékét azoknak az indításoknak és kölcsönhatásoknak, amelyeket a világszervezetekben való részvétel által munkánk folytatására és szolgálatunknak a mai időknek megfelelő teljesítésére nyerünk. Be kell ismernünk, hogy kicsiny erőkkel rendelkezünk: azokkal igyekezett brazíliai magyar eklézsiánk híven sáfárkodni, de szeretné hallani a Mester szavát: Kevesen voltál hü, többre bizlak ezután! — x — URUGUAY — PARAGUAY Mielőtt egyházunk életének ismertetésébe kezdenék, hadd számoljak be az olvasó előtt egy — talán már elfelejtett — kis magyar kolóniáról: a PARAGUAY-i magyarokról, akikről utoljára az 1960-as Bethlen Naptárban olvashattunk. Nem rég váltottam levelet Teleki Béla testvérünkkel, aki a Paraguay-i Magyar Egyesület elnöke (cime: Casilla Correo 403. Asunción, Paraguay) s panaszkodik, “hogy nagyon nélkülözzük mi protestánsok a lelkipásztorok látogatását.” Két évvel ezelőtt Argentínából még Heffty, majd Ocsenás evangélikus lelkészek keresték fel őket egyszer vagy kétszer s istentiszteletet, konfirmációi oktatást és családlátogatást végeztek. Levele szerint a magyarság létszáma kicsi, mindössze 31 család 82 lélekkel, “de — ahogy Írja — az a tény, hogy kevesen vagyunk, nem indokolja azt, hogy el legyünk felejtve és ne részesülhessünk lelkigondozásban anyanyelvűnkön.” Az említett 82 lélek között 18—20-ra tehető a protestánsok száma, de “minden egyházi látogatás nálunk magyar ünnepet jelent és felekezeti különbség nélkül mindnyájan szeretettel várjuk bármikor.” Az a tervem, hogy meglátogatom az árvánhagyott kis paraguayi magyar kolóniát, bízva abban, hogy utazásomat a Commission on World Service is elősegíti maid.
