Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Az Anyaszentegyház Európában
128 BETHLEN NAPTÁR NAGYBRITÁNNIA Egyházunk élete az elmúlt esztendőkben egy csendes, mégis jelentős változáson ment keresztül. Az 1956 utáni idők lázas — jobbára diakoniai jellegű — tevékenységét fokozatosan felváltotta a hétköznapi és állandó gyülekezeti életbe visszailleszkedés. így a gyülekezeti igehirdetés mellett az egyház egyéb szolgálatai ismét arányosan oszlanak meg. A meglehetősen változó istentiszteleti látogatottsággal szemben ismét kialakult egy állandóbb közösség, melynek egy része már felismerte — mások meg éppen most tanulgatják — hogy a gyülekezet az Igének nemcsak passziv élvezője, hanem szolgálója és továbbitója is kell legyen. Londoni szolgálataink mellett rendszeres havonkénti istentiszteleteket tartottunk Birminghamben, Bradfordban és Manchesterben. Egyéb helyeken is szolgáltunk meghivás vagy előzetes megállapodás alapján. Az egyéni pásztorolás, családlátogatás és házi istentiszteletek tartásának kérdése is mindinkább előtérbe nyomult. A gyülekezeti élet fejlesztését szolgálja asszonykörünk megindítása is. Csak egy-két résztvevővel indultak meg az összejövetelek, de reméljük, hogy az idők folyamán ezek is szélesebbkörü gyülekezeti alkalmakká válnak. Kulturális rendezvényeink, irodalmi és zenei estjeink nemcsak egyháztagjaink között népszerűek, de a más egyházakhoz tartozók, sőt angol barátaink között is. Egyházi központunk helyiségeiben tartja összejöveteleit a már hosszú múltra és komoly nemzetközi sikerekre visszatekintő Londoni Magyar Népi Tánccsoport is. Vezetője, aki egyházunk tiszteletbeli kántora, feleségével együtt értékes munkát végez nemcsak a magyar kultúra ápolása és propagálása szempontjából, de ugyanakkor a fiatalságnak is megértő és nagyrabecsült nevelője. Karácsonyi vásárunk ezévben is szép sikerrel zárult. Asszonyaink ezt az alkalmat is úgy tekintették, mint egy lehetőséget népművészetünk tágabb körben ismertetésére. A Vásár nemcsak közönségben, de áruban is gazdag és változatos volt. A Karácsonyi Vásár munkásainak vacsoráját január folyamán tartottuk, ahol az asszonyok tehermentesítésére a felszolgálás sok szakértelmet igénylő munkáját ezúttal a férfiak végezték. A mosogatás idejére azonban már diadalmaskodott az asszonyi elbizakodottság s igy szegény presbitereinknek riadt alázatossággal kellett visszavonulót fujniok. Karácsony este vacsorával egybekötött kis ünnepséget rendeztünk egyedülálló testvéreink számára. A késő éjszakába nyúlt bele ez a meleg hangulatban eltöltött együttlét, amelyre nem csak az egyedülállók, de házaspárok, sőt családosok is többen eljöttek. Volt olyan test-
