Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)
Európa - Az Anyaszentegyház
A MAGYARSÁG ÉLETE JUGOSZLÁVIÁBAN NÉPESSÉGI ADATOK 102_____________________________BETHLEN NAPTÁR___________________ Az 1953. március 31-én megtartott jugoszláv népszámlálás végleges eredményét a Jugoszláv Statisztikai Hivatal 10 kötetben tette közzé. A nyolcadik kötet tartalmazza járásonkénti részletezéssel a nemzetiségi adatokat, még pedig nemzetiség, és anyanyelv szerint. A délvidéki magyarság szempontjából e nemzetiségi statisztikának e kettőssége, bár végső összegezésben nem nagy eltérést mutat, arra az örvendetes tényre világít rá, hogy a magyarság még kisebbségi sorsban is vonzóerővel bír, s 35 évvel az első elszakitás után, s 9 esztendővel az 1944/45-ös tragikus események után még mindig számosán vannak nem-magyar anyanyelvűek, kik magyar nemzetiségűnek vallják magukat. S amíg a magyarság veszteségei a nagyobb tömböket magukba foglaló járásokra esnek, addig a magyarság elsősorban a szórvány területeken mutat fel nyereséget. így például a Vajdasághoz csatolt szerémségi járások valamennyiében, vagy a zsablyai járásban holott ez utóbbi járás több községében 1944 őszén teljesen kiirtották a magyarságot: Példák: Járás m. anyanyelvű - nemzetiségű Mitrovicai 1.049 1,375 Pozssrováci 2.161 2.245 Sidi 903 1.045 Zimonyi 112 171 Palánkai 3.035 3.116 Alibunári 2.345 2.369 Ezzel szemben: Szabadka város 55.214 54.237 Újvidék város 22.834 22.375 Nagybercskerekváros 16.773 16.683 Tapolyai járás 52.897 16.683 Egész vajdaság területén: 433.461 435.365 E kettős nemzetiségi statisztikának sokkal nagyobb jelentősége van a délszláv népek megoszlásának kimutatása szempontjából, mert még az anyanyelvi megoszlás szerint a szerb-horvát anyanyelvűek egy rovatban szerepelnek, a nemzetiségi táblázatban már a szerbeket és horvátokat külön tüntetik fel, de külön helyet kapnak a szerb anyanyelvű montenegróiak és a horvát nyelvet beszélő boszniai muzulmánok is. A Jugoszláv Statisztikai Hivatal e kiadványának még egy igen fontos adattára van. Járásonként megadja a nemzetiségi megoszlást, kor, kategóriák, foglalkozási ágak, s végül születési hely szerint. Az első táblázatok elemzésével a magyarság népi erejére kaphatnánk útmutatást, a foglalkozási ágak statisztikájából megállapíthatnánk a délvidéki magyarság szociális helyzetét a mai Jugoszláviában. A születési hely szerinti statisztikából ezzel Magyar Temetés Jugoszláviában
