Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Az Amerikai Magyar Református Egyesület
84 BETHLEN NAPTÁR Egy biztositó társaság üzleti sikereinek lemérésére kínálkozó első tényező üzletfeleinek száma és az abban történő emelkedés. Fraternális társaságoknál a kötvények száma mellett rendkívül jellemző erőtényező a taglétszám is, azaz azoknak a személyeknek a száma, akik az egyesület célkitűzései mögött állanak. Épen ezért a következőkben mindkét adatot felsororljuk: Év Kötvények száma Taglétszám 1955 35,369 32,995 1956 37,008 34,199 1957 38,560 35,734 1958 38,691 35,793 1959 38,930 35,968 Mindkét vonatkozásban Egyesületünk az elmúlt öt év során olyan méretű emelkedést mutatott, amit a megismétlődő kisebb-nagyobb gazdasági nehézségek közepette hasonló jellegű intézmények megközelíteni sem tudtak. A taglétszám és a kiadott kötvények száma azonban értékelés tekintetében nem a leglényegesebb. Üzleti vonatkozásban fontosabb és jellemzőbb egy biztositó vállalkozás életében az érvényben lévő biztosításainak összege és változása. Mert elméletileg előállhat az a helyzet, hogy a kötvények számában fogyatkozás áll ugyan be, de az érvényben lévő biztosítás összege emelkedik s igy a vállalkozás prosperitásához nem sok szó férhet. Nézzük meg Egyesületünk által kiadott biztosítások összegében történt változások mellett az egy okmányra eső átlagos biztosítás összegét is: Év Biztosításaink névértéke Névérték/kötvény 1955 $32,163,621 $ 909.37 1956 34,351,306 928.21 1957 37,241,095 965.80 1958 38,152,604 986.08 1959 39,840,632 1,023.39 Ha a fenti számsorhoz hozzátesszük még azt, hogy jelenleg az egyesület érvényben lévő biztosításainak névértéke messze a 40 millió dollár felett jár s a több, mint nyolc millió dolláros emelkedést kerek négy és fél alatt érte el, akkor ezt a szervezői teljesitményt minden dicsekvés nélkül kimagaslónak kell minősítenünk. Egyesületünkkel azonos méretű vállalkozásoknál az érvényben lévő biztosításoknak egy kötvényre eső átlagos összege a biztosítás minőségének vizsgálatánál el nem hanyagolható tényező. Hasonló figyelmet érdemel az ujonan felvett biztosítások egy kötvényre eső összege is. Kevesebb számú, de egyenként magasabb névértékű kötvény esetében a vállalkozás üzleti kockázata nagyobb, viszont a megszerzéssel és kezeléssel járó kiadások alacsonyabbak. Ahol — mint Egyesületünknél is — ez a szám aránylag nagyon alacsony és igy messze a józan kockázat határán belül jár, az átlagösszeg fokozatos emelkedése örvendetes jelenség, mert különösebb kockázat nélkül a kezelés költségét s igy közvetve az agyonterhelt költségalap kiadásait csökkenti. Egyesületünknél ennek az arányszámnak további emelkedése üzleti meggondolásokból kívánatos. Az a tény, hogy az ujonan felvett biztosítások egy kötvényre eső átlagos értéke az 1955-ik évi $1,183.31-ről 1959-ben $1,461.re szökött fel, komoly reményt nyújt arra, hogy ez a tendencia még tovább fog folytatódni. Újabb keletű biztosításaink névértékben való fokozatos emelkedése egyrészt az inflációval magyarázható meg, másrészt arra vezethető vissza, hogy újabb tagjaink egyre inkább magukévá teszik jóakaratu figyel
