Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)

Egyesült Államok - I. Krisztus Egyesült Egyháza - Magyar Egyházkerület

148

BETHLEN NAPTÁR

1960-ban konfirmáltak csoportja, New York, N. Y.

nap délutánonként l:45-kor a WBNX 1380-as állomáson. Körülbelül megadjuk a minimumot: tagonként és vasárnaponként az egy centet.

Megemlitendő, hogy a gyülekezetei szivét megragadta a “szivgép” drámai értéke, mert buzgó lelkesedéssel támogatták eddig is ezt a szent vállalkozást. De hiszen a magyar nép iránt mind jobban növekvő hűséget érez az a gyülekezet, mely minden istentiszteletét “magyarok imádságával magyarokért”, a Himnusszal, végzi be.

Október 2.-án fogja ünnepelni az egyház megszakítás nélküli áldott munkálkodásának 65. évfordulóját. 1895 óta folytonosan hirdeti ez a gyülekezet a testvériség evangéliumát és a szeretet igéit. Kár, hogy még most is az átkos széjjelhuzás forgácsolja fel a református erőket. Épen ezért, hálát adunk Istennek gyülekezetünkért, mely alázatosan, hálával és hűségesen szolgálja Istennek Országát.

Passaic, N. J. — Lelkész: Bertalan Imre

Az 1960. évben immár hatvanöt esztendős szolgálati múltra tekint vissza gyülekezetünk. E szép évforduló alkalmával hálásan vettük ajkunkra az Igét: “És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét. És levele nem hervad el.” (Zsolt. 1:7)

Ady Endre, a magyar élet nagy prófétájának szomorúságával igy kiáltott bele abba a közönybe, amely a századforduló táján könnyelmű tétlenséggel szemlélte a nagy magyar tömegek kivándorlását: “Én véreim, akiket közös átkunk Vett el tőlünk s szakitott messze messze” . . . Sokan tekintették polyvának ezt a tömegekben Nyugat felé szállingódzó magyarságot, népünknek amely rétege igen hamar idegen földben is drága termő magnak bizonyult.

Passaic vidékére is bőven jutott a magyar földtől messzesodort magból. Gyökeret eresztett, folyóviz mellé telepedett. Isten Szent Lelke hatvanöt esztendővel ezelőtt vidékünkön magyar református egyházat fakasztott.

Az időközben két bevándorlással megerősödött egyházunk valóban folyóviz mellé ültetett fának bizonyult. Igazi szépsége nem egyre dusabbban kibontakozó lombkoronájában, Isten kegyelméből emelt ékes épületeiben keresendő, hanem hasznos gyümölcseiben. Egyik legszebb gyümölcse az egyháznak szeretetben és megértésben történt épitése. Vannak vidékek, ahol egy városban, sőt ugyanazon felekezeten belül, több gyülekezetei szült az egyházi atyák kora óta kárhoztatott egyenetlenkedés. Egyházunkban három nagy és hu-