Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Dél-Amerika
BETHLEN NAPTÁR 123 presbitériumban. Jelenleg 100 lélek van nyilvántartásunkban, akik közül 25% evangélikus és 3 unitárius. Istentiszteleteinket vasárnaponként a helybeli Methodista Egyháztól bérbekapott teremben tartjuk, átlag 40-45 résztvevővel. Istentiszteleteink befejeztével jelenleg énektanulással foglalkozunk, minden alkalommal megtanulunk egy zsoltárt az eredeti genfi, ritmikus dallam szerint. Vasárnap d.e. 11-12-ig s előzetes bejelentésre havonta egy délutánra áll rendelkezésünkre ez a terem. Ezt a havi egy délutánt a már megalakult nőegyletünk igyekszik is kihasználni műsoros szeretetvendégségek rendezésére. Tizennyolc tagú nőegyletünket egyelőre egy úgynevezett “Ötös Női Tanács’’ vezeti. Van pénztárosuk, két pénztári ellenőrük, az egyik férfiellenőr, aki a presbitérium pénztárának is ellenőre s igy mintegy összekötő a két pénztár között. Nőegyletünk szép reménnyel kecsegtet bennünket. Tagjai közül máris sokat köszönhetünk Pető Miklósné lelkes szervezőkészségének. Az eddigi 4 hónap alatt két szeretetvendégséget rendeztek nagyon szép sikerrel. Igyekszünk nemzetünk legnagyobbjaitól érdekes és nivós műsorral szolgálni. A presbitérium és a nőegylet megszervezése után a legnagyobb problémát az ifjúság okozza. Egyrészt mert kevesen vannak, másrészt a nagyobbak, 18-25 évesek hitoktatás nélkül nőttek fel, — és szomorú — de közömbösek Isten és az egyház dolgai iránt, A kisebbeknek meg az összegyűjtése okoz problémát s igy legalkalmasabbnak látszott, hogy a helybeli Magyar Otthon helyiségében működő szombat délutáni magyar iskola keretében tartsunk hitoktatást, ahova a gyermekeket autóbusz hordja össze. Kb. 8-10-en vannak közülük protestánsok. Ez alkalmakat használja fel a lelkipásztor felesége, hogy vasárnapi iskolát tartson az úgynevezett flanelográf-módszerrel egybekapcsolva. Hogy ifjúsági munkánkat kiszélesítsük, alakulóban van cserkészcsapatunk, mely munkáját egyenlőre “farkaskölykökkel’’ kezdi meg. Ennek vezetését ifj. Erdélyi László presbiterünk vállalta magára, aki a Cserkészszövetség uruguayi megbízottja is. Bibliaóráinkat most indítjuk el, egyelőre havonta egy alkalommal. A családlátogatásokat első alkalommal a lelkipásztor egy-egy presbiterrel végzi, a következőkben természetesen a presbiterek külön-külön is látogatnak. Egyháztagjainkat feltérképeztük, kerületekre tagoltuk s minden kerülethez két-két presbitert osztottunk be. Az állandó személyes kapcsolat fenntartását ilymódon is próbáljuk biztosítani. A felkutatás és összegyűjtés munkájában legnagyobb nehézségünk helyiség hiányában mutatkozik. Nem tudunk “alkalmas és alkalmatlan’’ időben bármikor összegyűlni, hogy minél jobban összeszokjunk, igy egyéb hijján mindenféle gyűlésünket a lelkipásztor lakásán tartjuk. A gyülekezet általában szerény körülmények között élő iparosemberekből tevődik össze s az egyház önálló anyagi ellátására (az ország gazdasági állapota miatt is) egyelőre gondolni sem lehet. Bízunk azonban abban, hogy ha Isten alkalmasaknak talál bennünket, nekünk is kirendeli majd a szükségeseket s lesz majd akkor saját templomunk, otthonunk, ahol evangéliumi református keresztyén magyar gyülekezetünk egyre inkább fog a magyar mivolt misszió-eszközévé és alkalmává is szentelődni. Kovács Pál református lelkipásztor.
