Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Európa
100 BETHLEN NAPTÁR SVÉDORSZÁG Az 1930-as évek elején a svédországi magyarok száma nagyon csekély volt. Az első erősebb beszivárgás az 1938-39-es években indult meg, de a magyarok összlétszáma még ekkor sem érte el a százat. A második világháború alatt s különösen a német összeomlás után mutatkozott az első jelentős létszámnövekvés. 1945-ben a Bernadotte-akció révén jött többszáz magyar menekült, tulnyomólag nők, akiknek egy része áttért a lutheránus hitre. A következő hullám 1947-48-ban jött, mielőtt a kommunistáknak sikerült légmentesen lezárniok a határokat. Ezenkívül 1947 második felében Svédország ötszáz magyar mezőgazdasági és erdőmunkást hozatott ki a magyar kormánnyal való megállapodás alapján. Mivel a legtöbb kivándorló családos volt, a megérkezettek létszáma 1300 körül lehetett. Soraikban sok volt a hajdúsági s igy református magyar. Az első magyar protestáns istentiszteleteket Vajtha Vilmos evangélikus lelkipásztor, aki a délsvédországi Lunt városának egyetemén folytatta tanulmányait, tartotta. A szolgálat szerény keretek között indult. A lelkipásztor kevés címmel rendelkezett s mivel a magyar protestánsok nagy szétszórtságban éltek, évente csak egy istentiszteletet tartott Stockholm egyik templomában. Az istentiszteleten 15-20 hivő jelent meg. Mikor Dr. Vajtha Vilmos Svájcba tette át székhelyét, a Norvégiába került Terray László evangélikus lelkészt kérte meg az istentiszteletek megtartására. Terray lelkipásztor csak egyszer tudott átjönni és az istentiszteletek végleg elmaradtak. 1956-ban, a magyar forradalom után, a svédek nyolcezer magyart engedtek be. A svéd egyház, amely a magyar evangélikusokkal már régebben is kapcsolatot tartott fenn, a magyar protestánsok lelki gondozásának biztositására Olle Nystedt nyugalmazott stockholmi pastor primarius elnöklete alatt egy bizottságot jelölt ki. A bizottság az Ausztriában működő Glatz József menekült evangélikus lelkészt Svédországba hozatta és megbízta a magyar protestánsok egyházi életének kiépítésével. Glatz lelkész sorban bejárta a nagyobb magyar településeket: —Stockholm, Göteborg, Malmö, Vasteras, Örebro és Boras, Storfors,— de ha ideje megengedte, Norvégiába és Dániába is ellátogatott. Az elmúlt két és fél év alatt a három svéd nagyvárosban presbitériumot választottak, havonta rendszeresen istentiszteleteket, bibliaórákat s más egyházi összejöveteleket tartottak. Megindult a betegek látogatása s a szétszórtságban élő hívők felkeresése. A svédországi magyar protestánsok létszáma kb. 2000 fő lehet. Ennek valamivel több mint a fele református, a többiek evangélikusok. Glatz lelkipásztor minden nyáron háromhetes konferenciát szervez vidéken. Ezeket a konferenciákat a magyar protestánsok, családtagjaikkal nyaralásra is felhasználhatják s ugyanakkor résztvehetnek az egyházi élet elmélyítését szolgáló konferenciai alkalmakon.