Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)

Ausztrália - Új-Zéland

BETHLEN NAPTÁR 137 AZ UJZÉLANDI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI ÉLET Az Ujzélandban élő magyar reformátusok hitéletébe bepillantást Tiszteletes Jan van Royen magyarul beszélő, holland református teológus Sydneybe küldött levele alapján nyerhetünk. Ujzélandban az 1956-os szabadságharc előtt nagyon kevés ma­gyar élt. Ma megközelítően 1300 a magyarok száma. Ebből a ma­gyarországi statisztika szerint cca. 300 a magyar reformátusok szá­ma, evangélikusokon és másokon kivül. Amikor a szabadságharc menekültjei érkeztek, még Ujzéland­ban volt Prof. G. A. F. Knight, aki öt évet töltött Magyarországon a háború előtt, mint a Skót Egyház missziós lelkésze és igy ő is jól beszél magyarul. Mindketten felvették a kapcsolatot a magyar bevándorlókkal. Dunedinben kezdettől fogva felváltva tartottak istentiszteletet ma­gyar nyelven. A többi nagyobb városban nem volt alkalom az isten­­tisztelet tartására. Christchurchben két alkalommal volt istentisztelet 1957 folyamán. Elő­ször 200-an jelentek meg az istentiszteleten (r. kath. magyarok is), majd másodszor már csak 20-an. Az Ujzélandi Presbiteriáus Egyház megbízta 1958 elején Jan van Royen teológust, hogy az Északi Szigeten élő magyarokat látogassa meg és tartson istentiszteleteket számukra. Egy hónapig tartott ez a munka. Két hét Welling­­tonban, két hét Aucklandban. A látogatás után továbbra is igyekeztek isten­tiszteleteket tartani írott igehirdetések felolvasásával a református magyarok, de mindkét városban félbe maradt ez a kisérlet. Mindkét városban aktiv presbiteriánus lelkész munkálkodik, akik igyekeznek összefogni a magyar protestánsokat. A presbiteriánus egyház előfizet száz példány “Jöjjetek” magyar nyelvű keresztyén folyóiratra, melynek szétosztását Jan van Royen végzi úgy, hogy minden hónapban elküldi a “Jöjjetek” bizonyos példány számát egy-egy nagyobb város református megbízottjának. Dunedinben lakik Jan van Royen és itt ő maga intézi a mintegy 20 magyar református ügyeit. Ebben az évben egy magyar nyelvű istentisztelet volt. Utána szeretetvendégséget tartottak (egy csésze tea és sütemény) és elbe­szélgettek. Christchurchben tervbe vették egy istentisztelet tartását magyar nyelven, de az itteni megbízott nem látta értelmét, mivel az a hat református magyar, akik megjelenésére számíthatnának, már bekapcsolódott a helyi ausztrál pres­biteriánus gyülekezet életébe. Levelében Jan van Royen kérte a New South Wales-i Magyar Református Egyház lelkipásztori hivatalát, hogy küldjön néhány körlevelet az ujzélandi magyar reformátusok számára. A Sydney-i magyar reformátusok örömmel tettek eleget ennek a kérésnek. Azt írja levelében Jan van Royen: “Akármely magyar olvasnivaló mindig jól esik a magyar testvéreknek itt, mert angolul legtöbbjük még nem tudnak olvasni”. Csörsz Győző református lelkipásztor.

Next

/
Thumbnails
Contents