Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Dél-Amerika
124 BETHLEN NAPTÁR Az Argentínai Magyar Református Egyház életében az elmúlt évet, az évvégi beszámolóm kapcsán a Kegyelem Évének neveztem, azért, mert a jó Isten az ő kegyelmes szeretetét mutatta meg rajtunk. Az ötéves küzdelemnek sokak által nem várt és el sem hitt jutalma és eredménye lett: a jó Isten megadta Gyülekezeti Otthonunkat. Amint arról már a múlt évi naptárban beszámoltunk: 1958, szeptember 7.-én népművészeti kiállitás keretében ünnepélyesen bemutattuk a magyar kolóniának a mi Otthonunkat, amelynek kolóniánkon túlmenő sikere lett. 1958 november 9.-én pedig felavattuk a testvér egyházak lelkészeinek szolgálatával szépen berendezett templomunkat. Igaz, hogy a két terem közötti falat még nem tudtuk kivetetni, anyagiak hiánya miatt, de a szószéket a két terem közé, az ajtóba helyeztük el s igy kb. 200-an elférnek templomunkban. Dr. Vassady Béla professzor ur lgutóbbi látogatása alkalmával megjegyezte, hogy különös és mély benyomást tett reá ez a templom: egy házban egyház! 1958 november 30.-án tartottuk templomunkban az első konfirmációt, amikor 11 fiú és leány tett bizonyságot Krisztusba vetett hitéről. Már 1958 julius 1-től kezdve megindult az Otthonban a tervszerű belmissziói tevékenység a Soli Deo Gloria Keresztyén Ifjúsági Egyesületben és a Lorántffy Zsuzsánna Református Nőegylesületben. A Nőegyesület rendszeres, havi bibliatanulmányozó összejöveteleket tart és szeretetvendégségek rendezésével foglalkozik. Ez év áprilisában pedig megindult a szabó-varró tanfolyam, melyet Paál Árpádné nőegyesületi tag nagy szakavatottsággal vezet s a tanfolyam dijját is teljesen egyházunknak ajánlotta fel. Az Ifjúsági Egyesületben pedig már 1958-ban megkezdettük a rendszeres ismeretterjesztő előadások tartását: természettudományi, irodalomtörténeti, egyháztörténeti, orvostudományi tárgykörben és a magyar népdalról. Ez a tevékenység még kibővült 1959-ben, melyhez angol nyelvtanfolyam és testnevelés és vívás is csatlakozott, az előbbit dr. Hamary Dániel főjegyzőnk, az utóbbit dr. Garamvölgyi Tibor testnevelési tanár vezeti, havonta egyszer pedig a bélyeggyűjtő szakosztály jön össze. 1959. évi programmunk kiemelkedő dátumai, a fent már említett tárgykörökön kívül: május 16: Ifjúsági “csendes nap”; junius 13: Ady Est; julius 25: gyülekezeti konferencia, dr. Vassady Béla vezetésével; augusztus 29: Petőfi Est; szeptember 26: Szabó Dezső Est; október 17: Anyák napi szinelőadás: “Visszavár a szarkaláb”; november 28: szavaló verseny. Külön ki kell emelnem dr. Vassady Béla teológiai professzornak julius 22-26. közötti látogatását, aki nemcsak az itteni luteránus, baptista és református teológiákat látogatta meg és tartott előadásokat, hanem gyülekezetünkben is szolgált, igyekezett beletekinteni gyülekezeti életünk, jövendőnk nagy problémáiba, hogy annak megoldásában magyar testvéri szívvel legyen segítségünkre az illetékesek előtt. 1959 junius 24.-én meghalt, rövid szenvedés után, 88 éves korában Demes Péter, ny. vallástanár. 66 éven át, halála előtt utolsó hétig szolgálta hűséggel Krisztusát és egyházát. Mint a második világháború menekültje, Argentínába jutva, 1949-ben itt megszervezte a Magyar Református és Evangélikus Egyházközösséget. Majd ennek megszűntével, az újjászervezett Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyházban kisegítő szolgálatokat végzett. Az egész argentinai magyar kolónia osztatlan részvéte mellett kisértük őt utolsó útjára, a krematóriumba, hol testét elhamvasztották. 1959 junius 25-julius 4-ig, Ohaco tartományban voltunk feleségemmel együtt, missziói körúton, az ott élő magyar reformátusok között, akik nagy szétszórtságban, tanyarendszerben élnek és gyapot termeléssel foglalkoznak. Családokat látogattunk, házi istentiszteleteket, vallás és énekórákat tartottunk.
