Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)

Dél-Amerika

120 BETHLEN NAPTÁR sunk. Ezek legnagyobbrészt Sao Paulo és Parana állam területén vannak. Rio de Janeiroban szintén több, mint 25 éve tartunk rend­szeresen magyar istentiszteleteket s Minas állam fővárosában Belő Horizonteben is megkezdtük egyházszervezésünket, sőt Rio Grande do Sul-ban (Porto Alegre) is kisérletet tettünk arra. Az egyik brazíliai teológián, Campinas Presbiteriánus Seminá­­riumában három teológusunk: Gridi Papp Árpád, Mohai Szabó Béla s dr. Vargha Sándor készül a lelkészi szolgálatra. Gridi Papp Árpád ebben az évben már be is fejezi ott tanulmányait, az ötödik évet végzi. Teológusaink már eddig is hűséges segítő társai voltak a lel­kipásztornak, s igy tudta az Egyház szolgálatát ellátni. Van egy tiszteletbeli lelkészünk is: Rev. Miguel Rizzo jr., aki annak idején a magyarokat szeretettel pásztorolta, mig nem érkezett a magyar lelkipásztor hozzájuk. Ma is jóbarátunk s szívesen van szolgála­tunkra. A Református Világszövetség gyűlésére Apostol János mellé őt delegálta másik képviselőnkül Eklézsiánk. Nagy öröm az Brazíliai Református Keresztyén Egyházunkban, hogy dicsőséges múltra tekinthet vissza s küzdelmes jelenben vé­gezheti az Evangéliom szolgálatát s főként pedig, hogy biztató jö­vendő elé nézhet. Több mint negyed százados céltudatos munkával az itt született uj generációból is sikerült Református Keresztyén Egyházunknak hü tagokat nevelni. Az uj nemzedék megtartására modern eszközöket is igénybe vett brazíliai magyar eklézsiánk. Szerzett a tenger partján Itanhaem városában egy ingatlant, ahol “Fecskefészek” nevű üdülőben hol vasárnapi iskolásaink nyaral­­tatását, hol ifjúságunk táborozásait tartja, hogy őket megtartsa az örök haza számára is. Ez a biztató jövő: gyermekeink, ifjúságunk vígan énekli az ősi zsoltárainkat. Amig ajkukon zeng a “Te benned bíztunk eleitől fogva...”, szivünkben buzgó imádság kél: Urunk hadd szentelhes­sük fel a Te szolgálatodra ez évben az első itt képzett lelkészünket s hadd szentelhessük Neked a jövendőnket! Apostol János. FÜSTBE MENT TERV Egész utón hazafelé Azon gondolkodám, Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. Mit mondjak majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki. S a kis szobába toppanék ... Röpült felém anyám ... S én csüggtem ajkán ... szótlanul... Mint a gyümölcs a fán. PETŐFI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents