Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Amerikai Magyar Református Egyesület
100 BETHLEN NAPTÁR Aligha volt egy maroknyi magyar itt, mikor Kováts Mihály ezredes önként állott Washington György lobogója alá s adta életét az uj világrend kialakulásáért. A magyarok inkább vendégek, mint letelepült nemzetiség voltak, mikor Észak és Dél között kenyértörésre került a sor. A magyar szabadságharc itt élő veteránjai mégis kötelességüknek érezték, hogy a felfogásuknak megfelelő oldalon fegyvert ragadjanak a vendéglátó haza oltalmában. Zágonyi Károly országszerte ünnepelt springfieldi halálrohama, Stahel-Számvald Gyula “Congressional Medal of Honor”-ral is kitüntetett hősi magatartása a virginiai ütközetekben és Asbóth Sándornak idegen tiszt létére tábornoki rangig való emelkedése kiemelkedő fényes bizonyítékai annak, hogy magyarjaink a polgárháborúban önkéntesen megragadott fegyvert ősi virtussal forgatták az uj földön is. Mikor pedig már állandóan letelepült magyarságról lehetett itt beszélni, az első és második világháború, valamint a koreai hadjárat folyamán fiaink példát adóan harcoltak a világ minden pontján a csillagsávos lobogó dicsőségéért. Az amerikai katonatemetőkben fakeresztek ezrein Nagyok, Kissek, Kovácsok, Szabók és más jóhangzásu magyar családok nevei hirdetik, hogy amerikai egyenruhában magyar becsülettel fizették meg uj hazájuknak a polgáraitól elvárható legmagasabb adót. Az Egyesült Államokat azonban elsősorban nem fegyveres hódításai tették naggyá. Kultúrájának és civilizációjának mai magaslatára a teljes szabadságot élvező emberi elme nagyszerű alkotásai emelték. Ha amerikai magyarságunk létszámát tekintetbe vesszük, minden soviniszta elfogultság nélkül állíthatjuk azt, hogy a mi fajtánk részvétele ebben a szellemi és gazdasági előretörésben páratlanul áll uj hazánk nemzetiségei között. Számos tudósunk az amerikai szellemi élet élvonalába tartozik. Kármán Tódor, az aerodinamika általánosan elismert szaktekintélye. A Nobel-dijas Szent-Györgyi Albert nagy jelentőségű kutatásai részére külön intézetet bocsátottak rendelkezésre Woodsholeon. A második világháború alatt volt úgy, hogy a legfelsőbb atombizottságban négy magyar tudós foglalt helyet. Közülük Teller Eduárd, mint “a hidrogén bomba atyja” vonul be a tudomány történelmébe, a nemrég elhunyt Neumann Jánost pedig a század egyik legnagyobb matematikusaként jelölték meg nekrológjában. Nincs olyan év, hogy egyik vagy másik kutatónk eredményeit a legnagyobb dijakkal ne jutalmaznák s százakra megy azoknak a minőségi szellemi embereknek a száma, akik amerikai kutató intézetekben képességük javát vetik be a Kelet és Nyugat között életre-halálra menő versenybe, mely a világ jövő képének kialakulását döntheti el a laboratóriumokban most elért eredményekkel.
