Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról - Közép-Európa
BETHLEN NAPTÁR 95 cAz c4nya3zentegy.házról... * A CSONKA MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ. A magyar történelemben párja nélkül való volt az az anyagi és lelki összeomlás, amely a második világháború végén zuhant Magyarországra. Természetes, hogy a összeomlás a református egyházra is teljes súllyal nehezedett. Még folytak az ország nyugati határszélén a harcok, amikor az ideiglenes debreceni nemzetgyűlés megszavazta a földreformot. Ezt fokozatosan követték más, a magyar társadalom arculatát erősen módositó változások, a köztársasági államforma bevezetése, majd a marxista ideológiának az ország politikai és szellemi vezetésében egyre jobban erősödő térfoglalása. így az egyháznak nemcsak a vesztett háborúval járó megrázkódtatást kellett hitben feldolgoznia, hanem meg kellett találnia helyét és meg kellett fogalmaznia igehirdetését az uj politikai és társadalmi helyzetben is. Ez annál is nehezebb volt, mert az egyház — a különleges magyar közjogi alakulásnak megfelelően — szorosan kapcsolódott a háború előtti rendszerhez. Nemcsak abban, hogy az államtól jelentős anyagi támogatást kapott vagy, hogy az állam segédkezett az egyházi adók beszedésében, hanem abban is, hogy az egyház azonosította magát a hivatalos politikával mind a háború előtt (mint például a revizionizmussal), mind a háború alatt (a Szovjet, a kommunizmus elleni küzdelemmel); és abban is, hogy az egyház világi vezetői túlnyomó részben egyúttal a háború előtti és alatti politikai és közélet vezetői is voltak. Természetes, hogy az ismét megcsonkított országban, elveszített háború után és szovjet megszállás alatt, állást, talajt, sőt sokszor életet veszített világi vezetők terhével az egyház válságos helyzetben találta magát. Az uj, fokozatosan kommunista hegemónia felé tolódó államvezetés az egyházra gyanakodva, sőt ellenségesen nézett. Pregnánsan fejezte ki ezt Ravasz László püspök utolsó püspöki jelentésében: “A nehézség abból a helyzetből fakadt.., hogy az egyház a százados fejlődés során az uralkodó osztály társadalmával összenőtt, viszont a szociális forradalom az uralkodó osztály keretein kívül támadt, ennélfogva az egyház és a szociális forradalom kölcsönösen ellenségeknek tartották egymást, pedig mindkettőnek üze* Ez alatt a fejeim alatt 1958-ban a régi Magyarország határán kívüli, tehát a nyugateurópai, észak- és délamerikai és ausztráliai magyar reformátusság életét ösmertettük. Ez éven a csonka-magyarországi, felvidéki (szlovákiai és kárpátaljai) erdélyi és királyhágómelléki (romániai), valamint a dél-magyarországi (jugoszláviai) református egyházak 1945 és 1958 közötti történetét adjuk.
