Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Szépirodalom
44 BETHLEN NAPTÁR lakról néztek végig), a rettenthetetlen angol gyors egymásutánban három török vitézt győzött le, levágván mind háromnak a fejét. Ezért a vitézi tettéért emelte azután Zsigmond magyar “nemességre”. A császáriakat 1602 novemberében Vöröstoronynál (Smith “Veristhorne”-nek irja) a török-tatár hadak megverték (az angolok közül Smith kilenc elesett nevét jegyzi fel) és Smith tatár rabságba került. A krimi félszigeten töltött egy évet, innen megszökött s Moldván, Erdélyen és Felső Magyarországon keresztül Csehországba ment, ahol felkereste az akkor már trónjáról lemondott Báthory Zsigmondot. (Ekkor kapta “nemesi oklevelét”.) Majd bejárta Német-, Francia- és Spanyolországot, meg Észak Afrikát és visszakerült Angliába. Innen a londoni Virginia Company expediciójával jött át Amerikába. Ennek a három hajóból álló expedíciónak a parancsnoka Christopher Newport volt, aki körülbelül száz kivándorlót hozott magával. A hajóraj 1606 december 19-én hagyta el Angliát s a következő év májusában ért partot azon a félszigeten, amit Cape Henry-nek neveztek el. Ezek a telpesek alapították meg Jamestown-t, ami azután 1698-ig Virginia fővárosa volt. A telepesek különösen eleinte rengeteg nehézséggel küzdöttek s főképp a Captain Smith erélyének és tehetségének köszönhető, hogy a vállalkozás nem fulladt kudarcba. Smith ugyan csak 1609-ig tartózkodott Jamestownban, de ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy a vállalkozást a kezdeti nehézségeken átsegítse. 1609-ben visszatért Angliába s utána többet nem is járt Amerikában. 1631-ben halt meg. Könyve alapján kétségtelenül megállapítható, hogy Magyarországon valóban járt, bár a hely és személy neveket majdnem minden esetben a felismerhetetlenségig elirja. (Néhány példa: Olumpagh — Limbach; Stowlle-Wesenbug — Székesfehérvár; Busca — Básta; Zigetum — Szigetvár; Zachel Moyses — Székely Mózes; Prince Rodoll — Radul vajda; Regall — Brassó; Anchard — Ecsed; Salford — Somlyó; Growenda — Nagyvárad; Rotenton-Veristhorne — Vöröstorony.) Smith könyve közli a Báthory Zsigmondtól kapott elismerő oklevelet és cimert is. Ez az utóbbi strucctoll szerű keretben lévő balra néző zárt sisak tetején álló kiterjesztett szárnyú, balra néző, csőrében patkót tartó struccot ábrázol, alatta a cimermező felső részében két s ez alatt tört sávval elválasztott alsó részében egy levágott turbános törökfej van (összesen tehát három). Az oklevél latin nyelvű, az eredetije természetesen kézzel Írott. Az abban előforduló magyar helyneveket az angol nyomdász nem tudta kiolvasni igy például Ecsedet “Anchard”-nak, Somlyót “Salford”-nak szedte ki. Az okiratot 1625-ben az angol hatóságok hitelesnek ismerték el és nosztrifikálták.