Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Nyugat-Európa
128 BETHLEN NAPTÁR gyünk is rekesztve az idegen környezetbe, bármennyire rohanó is az élet idekint, élnek még bennünk a “magyar vallás”-nak, az ősi kálvinista hitnek hazulról hozott, drága utravalói, amelyeket a Magyar Református Sion-tól, édes Anyaszentegyházunktól vettünk testámentumos örökségképen, amely erők, amint a múltban, úgy ma is, nagy szétszórtságunkban is szolgálják nem csak Istenünk dicsőségét, hanem a magyar lelkek halhatatlan érdekeit is! A nagy szétszórtság ellenére is lankadatlanul él bennünk az egyetemes magyar reformátussággal való lelki egység és összetartás érzete. Ha távol estünk is az ősi törzstől, nem elsodort falevelek, hanem élő rügyek vagyunk, kikben tovább élnek a hitnek, szeretetnek, a magyar fa törzsének áldott erői s ezek, bármely tájékán éljünk is a nagy világnak, mindnyájunkban közösek. Igyekszünk ezt a határokfeletti, láthatatlan és széttörhetetlen belső egységet ébrentartani és erősiteni mi is! Kálvinista magyaroknak ez az idő- és térfeletti, lelki egysége azonban csak akkor lehetséges és megbonthatatlan, ha a Krisztusban egybeszerkeszttetik az életünk. A léleknek, a közös hitnek eltéphetetlen láncaival kell nékünk egy kévévé kötöztetnünk! Csak igy lehetünk, csak igy maradhatunk egy kaptár népe, egy szőlőfürtnek gerezdjei, ha az Ő áldozatának részesei lettünk és él bennünk a Krisztussal való eleven lelki közösség. Akkor elmondhatjuk az egyik magyar költő testvérünkkel, aki az erdélyi havasok közt igy ir: “Egy csillagra nézzünk mind merőn, Keleten, délen, völgyben, bérctetőn, Ha elvész, összeomlik itt e hon, Találkozunk azon a csillagon!” Hisszük, hogy Franciaországi Magyar Református Egyházunkat is felhasználja Isten, mint a többieket is, az Ő országának épitésére és megáldja jó reménységgel és kitartással végzett munkánkat. Engedelmes eszközök akarunk lenni az Ő kezében magyar véreink között, akik vigasztalás után epednek, mentőhorgonyt keresnek a megpróbáltatások, kétségek, bűn és hitetlenség árjában, erőforrásra és testvéri kézszoritásra várnak az idegenben. Ha csak emberi erőkre lenne bizva ez az ügy, már régen elolvadt volna, mint amilyen hamar elolvad a párisi hó, de Istent érezzük itt, akinek hatalma és erős karja országhatárokon túlér és megsegiti a Benne bizókat! Kulifay Imre a Franciaországi Magyar Református Egyház lelkipásztora.
