Bethlen Naptár, 1957 (Ligonier)

A Bethlen Otthonból

BETHLEN NAPTÁR

57

HIVATALNOKOK:

Mi, hivatalnokok, igazgató és felügyelő (s velünk az Egyesület és a támogató egyházak képviseletében csaknem havonként gyülésező Felügyelőbizottságunk tagjai is) szolgálatunkat úgy a gyermekek, mint az öregek otthonaiban a testvéri szeretet és jótékonyság jegyében és a keresztyén sáfárság Krisztus által tanitott eme gondolatának kifejezésre juttatásával igyekeztünk elvégezni:

— Mindenem, a mim van, Istené. Minden, amit reám bízott, másoknak javát is szolgálja . . . Isten nemcsak engem tart el, hanem általam sok más testvért is . . . ezért felelős vagyok Isten és emberek előtt az én atyámfiáiért!

E nagy figyelmeztetés és nagy felelősség tudatában első törekvésünk az elmúlt évben is az volt, hogy Otthonunk falain belől minden darab testi, vagy lelki kenyérben, amit gondviselt jetiiknek adhattunk, minden velük elmondott imádságban, minden pásztori, nevelési és gondviselési szolgálatunkban, Isten áldása és dicsősége növekedjék s otthonunk működésében nyilvánvaló legyen.

— Második törekvésünk otthonunk falain belől nem is lehetett más, mint az, hogy azok a fiatal és öreg életek, akiket Isten és népünk a mi gondviselésünkre bizott, — el ne vesszenek, hanem nálunk “haza” találjanak, igazi otthont nyerjenek.

E cél szolgálatában az elmúlt évben is meghoztunk minden áldozatot. — Nem sajnáltuk az időt, a fáradságot, a legtöbbször 16 órás napi szolgálatot és a költségeket sem. — Gondviseltjeink lelki szükségletét, a templomunkban rendesen megtartott Istentiszteleteken, a mindennapi áhítatokon, gyermekeinknél ezenkívül a vasárnapi és nyári iskolai vallásos nevelésen keresztül igyekeztünk kielégíteni. — Testi szükségletünk legnagyobb része a gazdaságunkban termeitekből kikerült. Az ezen felüli szükségleteket pedig a rendelkezésünkre álló bevételekből és adományokból fedeztük.

Kecskeméthy József igazgató lelkész és családja, 1957.