Bethlen Naptár, 1956 (Ligonier)
Az Amerikai Magyar Református Árvaház
TÖRTÉNELMÜNK — XLI. GYÁR REFORMÁTUS ÁRVAHÁZ MEGALAPÍTÁSÁT s erre a célra az első ezer dollárt megszavazta. Ezzel a határozattal tette fel Egyesületünk tizéves működésére a koronát. A NEMES ELHATÁROZÁS VISZHANGJAI - 1907. Az egyesületi közgyűlés történelmi fontosságú határozata lelkészi és egyházi körökben a fentebb említettek mellé sok lelkes pártfogót sorakoztatott fel, akik külömböző meglátásokkal, tervekkel és ajánlatokkal ugyan, de szóltak, tettek és Írtak az árvaház eszméjének minél előbb való megvalósítása érdekében. Legelőször NÉHAI DR. HARSANI SÁNDOR (aki élete alkonyán 1946-1951-ig a Bethlen Otthon öregek háza lakója lett és ott is halt meg) irt buzdító cikkeket az árvaház érdekében. Ami főfontosságu dolog, írja az első buzdító:: “Az intézmény felépítésénél fogjunk kezet, legyünk egyértelemmel mindnyájan. Szeressük az eszmét, az ügyet sokkal inkább, semhogy feledni ne tudnánk a sérelmünket. Hagyjuk a veszekedést másoknak dicsőségül. Mi építsünk!” Az egyesület vezértestülete nem is késlekedett, hanem 1907 január havában megbízza elnökét, Molnár Istvánt, hogy “Adakozásra való felhívást” küldjön ki a létesítendő Magyar Református Árvaház érdekében, a lelkészek, egyházi elöljárók, egyletek elnökei és tisztviselőihez. A felhívás- és gyüjtőivek ki is mentek. A gyűjtés megkezdődött, de az eredmény nem volt biztató. A siker gátló okai bizonyára azok voltak, hogy: népünk legnagyobb része kezdetleges, szegényes viszonyok között élt s Amerikát még csak ideiglenes tartózkodási helyének tartotta. Azután az, hogy egyházi életünkben folytak az első csatlakozási harcok s az árvaház gondolata sem volt képes egységet teremteni. Szétszakadozottságunk nemcsak késleltette, de káros hatással volt az egyesületi határozat megvalósítására. AZ ESZME TOVÁBB VILÁGIT - 1908. Az első gyűjtési akció eredménytelensége, amelyről TOMCSÁNYI JÓZSEF pénztárnok 1907 április havában jelentést tett, nem kedvetlenítette el sem a Vezértestületet, sem az ügy igaz barátait. Az 1908-ban tartott vezértestületi gyűlés az árvaház felállításának előkészítésére, főként pedig a külömböző árnyalatokra szakadt lelkészek és egyházak összehozását szolgáló tervezet kidolgozására bizottságot küld ki néhai Nt. BORSOS ISTVÁN és TOMCSÁNYI JÓZSEF személyében. Ez a bizottság a tervezetet elkészíti, nyilvánosságra hozza s miután az anyagi alap ekkorra már $1600.00-ra növekedett, a felállítandó árvaház költségvetését a vezetők és hivatalnokok megválasztására és munkakörére vonatkozó javaslatait is beterjeszti. Sőt, azt is ajánlja, hogy több, az intézetre kedvező oknál fogva az árvaház helye “a világhírű Niagara vízesés mellett, New York államban, a buffalói ref. egyházhoz közel legyen.” A TERVEZET ELLENZŐI. Az árvaházi bizottság nyilvánosságra hozott tervezetének, az abban megjelölt hely, a külömböző csoportokra kivetett anyagi támogatás aránytalansága és sok más ok miatt, mindjárt akadtak ellenzői is. Közöttük néhai
