Bethlen Naptár, 1955 (Ligonier)

Akiket hazahívott az Úr

BETHLEN NAPTÁR 231 ság lelki vezérét gyászolja, de koporsóját a magyarok felekezeti különb­ség nélkül állták körül. Az Ugocsa vármegyei Nagyszőllősön született székely családból. Kö­zépiskolai tanulmányai után már csatasorba állítja az I. világháború idején a Haza hivó szava. És Nagy Sándor harcolt a magyar katona hősi kiállásával. így lett a Vitéz Rend tagja. Azután mint református lelkész, a legnehezebb őrhely egyikére, Bukarestbe került s Bukarest székhellyel végezte a két világháború közötti időben a magyarság meg­tartását célzó nagyszerű munkáját. Ilyen előzmények után esett rá a Magyarországi Református Konvent választása akkor, midőn a Nyugatra sodort magyar reformtusok lelki gondozásának vezetőjét kellett kijelöl­nie. 1946-ban megszervezte Landshutban a németországi és az ausztriai magyar református lelkigondozói szolgálatot mint ezek vezető lelkésze. E szolgálatát mindkét szervezet kérésére továbbra is megtartotta, az U.S.A.--ba 1952-ben történt kivándorlása után is. Kiadója és szerkesztője volt a nyugati emigrációban elsőnek megjelent magyarnyelvű lapnak, a Harangszónak. A Magyar Hivatástudat Temploma címen kiadott ta­nulmánya, valamint sokszorosításban megjelent írásai, az Evangéliumi Világszolgálatban megjelent pasztorális levelei, igehirdetései igen mély és termékeny hatást tettek nemcsak az emigráció magyar reformátusaira, de az egész magyarságra is. Féltő szeretet, a magyarság hivatásában való rendíthetetlen hit, széles látókör, komoly tudás, nagy tárgyi tájékozott­ság találta meg kifejezését ilynemű szólásaiban is. Közvetlenül kivándor­lása előtt egy Lindenbergben összehívott prezsbiteri gyűléssel a Szór­ványban Élő Magyar Református Egyház lelki alapjait vetette meg. Magyarországon hitvese és két fia gyászolja. De halottja ő az Anyaszentegyháznak, az erdélyi magyar reformá­tusoknak és nagy vesztesége a magyarságnak is. — A sírig való Szolgálat nagy halottja bizonyára elvette az Élet koronáját. Tiszt. MÁDI ISTVÁN ___________1925—1954.___________ Sudárfa, sok reménységre jogosító, az álmok és tervek legszebb ko­rát élő fiatal földi élet ért véget, amikor ifjú Mádi István magyar szár­mazású, de amerikai gyülekezetét szolgáló lelkésztársunkat nagyhirtelen­séggel hazahívta az Ur. Alig kezdte el azt az életet és szolgálatot, amelyre szépen felkészült és életét odaszentelte: pappá szentelése után csak hét hónapig szolgálha­tott első állomáshelyén, a Wadsworth és Doylestown, ohiói kettős gyü­lekezetben, amikor hirtelen betegség és pár napi szenvedés után Isten hivó szava elszólitotta. Perth-Amboy-i Kálvin János egyházunk érdemes gondnokának a fia volt, akit itt szenteltek fel az Ur szolgájává. Felszentelése után nem egyedül indult a gyönyörűséges hivatás betöltésére: toledói egyházunk

Next

/
Thumbnails
Contents