Bethlen Naptár, 1954 (Ligonier)
Kecskeméthy József: Életképek a Bethlen Otthonból
BETHLEN NAPTÁR 35 több az öregeknek egymás és gondviselőik közötti viszonya, barátságosabb a hangulat, ami a békés és boldog családi életnek egyik alapfeltétele. Az általam mindig hangoztatott több lélek, a több lélekkel, több pásztori szeretettel, több gyöngédséggel és keresztyéni szigorral párosult felügyelői szolgálat mintha megelégedettebbé és hálásabbá tette volna az elöregedett beteg testeket és lelkeket. Hozzájárult ehhez az öregek születésnapjainak együttes és családias megünneplése, az áhítatoknak evangéliumi tanításokkal való megtartása és a tanításoknak esetekre történő alkalmazása. Hiszem, hogy ez a lelkűiét és hangulat a jövőben még fokozottabb mértékben fogja megszépíteni öregeink életét. Gond viseltjeink egészségi állapota a gyermekeknél egész év folyamán jó volt. Komolyabb megbetegedések és tömeges ragályos betegségek nem voltak. Gyakoribb volt a könnyebb természetű fül és torokfájás és több gyermekünk részesült fogorvosi és szemorvosi kezelésben. — Az öregek otthonában érthetően több volt a beteg és gyakoribb az orvosi és kórházi kezelés. Kórházba a vizsgáló orvosok tanácsára szükség szerint küldjük betegeinket. Mióta állandó ápolónőnk van, az állandóan ágyban fekvő és az általa kezelhető betegeket és orvosságaikat ő kezeli, a betegeket ő tartja tisztán, a diétások étkezésére ő ügyel, tálcáikat őkésziti el. Az elmúlt évben az állandóan ágyban fekvő betegek száma 8 és 12 között váltakozott. Orvosi kezelésben részesült 50 öreg közül majdnem minden esetben több alkalommal 23 beteg, ezek között kórházi kezelést igényelt 8. — Ezek a számok nyíltan igazolják, hogy öreggondozásunkat állandó ápolónői és állandó testi és lelki felügyelői szolgálat nélkül már lehetetlenség volna lelkiismeretesen és a törvények és előírásoknak megfelelően folytatni. Az állandóan idősödő és betegeskedő öregek gondviselésénél áldásnak bizonyult a szép és jól felszerelt uj öregek háza és benne az állandósított ápolónői szolgálat. Öregeink családja, 1952.