Bethlen Naptár, 1954 (Ligonier)
Kecskeméthy József: Életképek a Bethlen Otthonból
30 BETHLEN NAPTÁR ÉLETKÉPEK A BETHLEN OTTHONBÓL Irta: Kecskeméthy József, igazgató-lelkész Beszámoló a Bethlen Otthonban lefolyt életről 1952.-ben és 1953. első felében. “Amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb Atyámfiái közül, én velem cselekedtétek meg.” (Máté, 25:40.» ÉLETKÉPEK A BETHLEN OTTHONBÓL Nem régen olvastam egy édesanyáról, aki egyéves korától kezdve minden évben ugyanazon a napon lefényképezte gyermekét. Nem mindig ünnepi ruhában, hanem úgy, amint éppen játékból, vagy munkából ránézett a fia. Az egyik képen járni tanuló gyermek kapaszkodott a szék lábába, a másikon pelyhedző állu fiatalember igazította nyakkendőjét a tükör előtt. Amott láztól megkínzott gyermek feküdt a betegágyon, emitt fiatal atléta ugrott fejest a felé kacérkodó kék vízbe. Amerikai magyar reformátusságunknak is van egy ilyen apai és anyai szeretettel szeretett, sokszor félreértett, olykor irigyelt, néha még meg is vetett gyermeke. Szülői és gondviselői, az Amerikai Magyar Református Egyesületbe és egyházainkba tömörült magyarság születésekor — Magyar Református Árvaháznak, — növekedése és gyarapodása évei után pedig — Bethlen Otthonnak, — hitünk és fajtánk elesettjeit gondviselő árvák és öregek otthonának keresztelték. Ennek a fenséges hivatásnak betöltésére született gyermeknek a növekedésével, szépülésével, anyagi és lelki kincsekben való gyarapodásával növekedett és egyre növekszik, szépült és évről évre szebbé válik az egyesületi és egyházi közösségbe tömörült amerikai magyar reformátusság hitélete, szociális felelőssége és testvérsegitő készsége.
