Bethlen Naptár, 1954 (Ligonier)
Az Amerikai Magyar Ref. Presbiteri Szövetség
230 BETHLEN NAPTÁR Másodszor: tegyük meg azt, hogy minden évben egyszer végiglátogatjuk a gyülekezetei az uj költségvetés előkészítése előtt vagy után s ajánlásokat kékérük a jövő évre vonatkozólag. Megmagyarázzuk szóbelileg, hogy mit akarunk a jövő évben, mi mennyibe kerül, esetleges kérdésekre feleletet adhatunk. Ha a presbiterek kettesével vállalják ezt a szép munkát, hamar be is lehet fejezni s az adakozási kedvet növelni. Harmadszor: évközben is mehetünk látogatni a pénztáros vagy a lelkipásztor útmutatása alapján olyanokhoz, akik nem járnak templomba, valami miatt elmaradtak s kérjük őket a rendszeres templomba járásra és adakozásra. Negyedszer: jó, ha kimutatás készül a kapott adományokról. Mindenki tudja, hogy mennyit adott s ezzel elismerjük azt, hogy adományát megkaptuk. Az egyház pénzügyi vezetésében nagyon vigyázzunk a pontos kezelésre, még az árnyéka is álljdn távol tőlünk annak a gyanúnak, mintha valamiben hiány lenne. Ezért kell mindenkor megbízható, pontos embereket állítanunk a pénzszámolás, és pénzkezelés posztjára. Csak az az egyház fog haladni előre és ott fognak a hívek adakozni jószivvel, ahol tudják, hogy minden a legnagyobb rendben és becsületességgel folyik. ötödször: jó, ha a lelkipásztor az igehirdetésben foglalkozik egy évben egyszer-kétszer az egyház anyagi ügyeivel s rámutat az adakozás bibliai eredetére és fontosságára. Ő maga végezze lelkipásztori munkáját hűséggel odaadással, vegyen részt örömünkben, bánatunkban, szóval legyen pásztora a népnek. Ahol a lelkipásztort szeretik hűséges munkájáért, ott a hívek is jobban és jókedvvel adakoznak. Pál Timótheushoz irt második levelében, a második rész 24-ik versében azt olvassuk: “Az Ur szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes.” Ő maga ne adakozzék és ne is várjuk tőle. A törvény szerint a papi nemzetség ne adakozzék. Ha mégis akar, a felesége nevében tegye meg. Ha pedig nincs felesége, akkor nősüljön meg. Hatodszor: az adakozásra nevelnünk kell gyermekeinket is. Erre a legalkalmasabb a vasárnapi iskola. Ha külön borítékjuk van erre a célra, annál jobb. Aztán azoknak a gyermekeknek, akik résztvesznek a templomi Istentiszteleten, legyen külön számozott borítékuk. Ha csak pár centet adnak is, de adjanak, mert megszokják a templombajárást és az adakozást is. Az egész család adakozzék rendszeresen s ez alól ne legyen kivétel a gyermek sem. Hetedszer: kimutatásokban, vagy látogatás alkalmával ne csak azt tárjuk fel, hogy ki mennyit adott, vagy nem adott, hanem arról is pontosan tájékoztatnunk kell a híveket, hogy a pénzt mire költöttük. Ha a hívek látják, hogy nincs semmi takargatnivaló, ahogy nem szabad hogy legyen, az adakozást serkenti a pontos elszámolás. Nyolcadszor: a borítékokat juttassuk el a hívekhez az év első napjaiban. Vagy a templomba jövetelkor adjuk át nekik, vagy személyesen vigyük el, vagy postán ahogy a helyi körülmények kívánják, de ne álljon névre szóló boriték husvétig az egyház hivatalában. Nem szóltam az egyház egyéb jövedelmeiről, de azt hiszem, hogy röviden érinthetjük ezt is. Egyházi terem kiadása másoknak hozhat jövedelmet, csak arra vigyázzunk, hogy egyházhoz nem méltó üzelmeket ne folytassanak termeinkben. Ebbe a csoportba osztható az egyházi különféle csoportok anyagi támogatása, pl. a Nőegylet ajándéka, kik sütemény-kiárusitásból, vásárok rendezéséből vagy tagdijakból hoznak ősze anyagiakat az egyház javára. Ha különféle egyházi szervezetek vállalják az egyház bizonyos anyagi kiadásait, pl. a férfiegylet a templom fűtését, a nők a villanvszámlát stb. az ilyen tehervállalás sokszor serkenti a szervezet munkásságát, mert van egy cél, amiért dolgoznak. Szentirásból vett idézettel kezdtem az előadást s azzal szeretném be is fejezni. Péter apostol első levele 5-ik részében ezt üzeni az egyház vezetőinek: Legeltessétek az Istennek közietek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rut nyerészkedésből, hanem jóindulattal. Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeten, hanem mint példányképei a nyájnak. És mikor megjelenik a Főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadhatatlan koronáját.
