Bethlen Naptár, 1954 (Ligonier)
Református Egyesületünk
198 BETHLEN NAPTÁR Református Egyesületünk és Bethlen Otthonunk, évtizedeken át végzett, mentő, segítő munkájával azt a meggyőződést váltotta ki a telkekből, amit washingtoni testvérünk igy fejezett ki: békességet ad annak tudata, hogy bármi történik velünk, családunk nincs elhagyatva! Nem véletlen az, hogy Református Egyesületünk és Bethlen Otthonunk “Az Amerikai Magyar Reformátusság Szive” nevet kapta. Ma már mindenki érzi, tudja, hogy ebben a közösségünkben Krisztus szive dobog. Megváltónk tanításának lényegét, lelkét itt valósítjuk meg igazán. Jézus életét egyik tanítványa ezzel határozta meg: “A názáreti Jézus szertejárt jót cselekedvén.” Református Egyesületünkben, Bethlen Otthonunkban azt éreztetjük meg, hogy Jézus tegnap és ma ugyanaz. Jézus ma is szertejár jót cselekedve. A szeptemberi Presbiteri Konferencia átiratot küldött a Lelkészegyesületnek. Ebben, az Egyház iránti féltő szeretetből fakadt iratban azt kérik a presbiter testvéreink, hogy a különféle egyházi közösségek és az egy városban levő gyülekezetek, pásztorok igyekezzenek egymással békességben munkálkodni együtt. Istennek legyen hála! Református Egyesületünkben, Bethlen Otthonunkban, élő valóság ez a békességben való együtt munkálkodás. Eddig még egyedül itt tudtuk megvalósítani, hogy “mindnyájan egyek legyenek.” Úgy Egyesületünk, mint Bethlen Otthonunk közigazgatásában, mindkettőért való munkában, áldozathozatalban, testvéri együttérzésben, mindnyájan egyek — testvérek — vagyunk. Ebben a közös munkában “nincs sem zsidó, sem görög, sem férfi sem nő”, nincs Evangéliumi és Református, Presbiteriánus, Független, Holland Református, teljesen önálló, hanem mindnyájan egyek, Isten gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk. “Arról ismerik meg mindenek, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” * # # Az emberi szív megérzi Isten szeretetének intézményeken, embereken át kiáradását. Megérzi és afelé vonzódik. Ezért van az, hogy Egyesületünk és Bethlen Otthonunk évről évre növekszik taglétszámban, vagyonban, ja! könyörülő szeretet gyakorlásában. Évről évre, külsőleg is, mindig alkalmasabbá és alkalmasabbá lesz külcjetése beteljesítésére. Évről évre mind többen és többen lépnek be a tagok Sorába, állnak Otthonunk fenntartói seregébe, mert élni akarnak azzal a kiváltsággal, hogy az “Amerikai Magyar Reformátusság Szivének” tagjai, az igazi testvéri szeretet gyakorlói legyenek. Amerikai Magyar Reformátusság Szive: célegyenest előre! több és több szolgálatra! DR. ÚJLAKI FERENC, elnök.
