Bethlen Naptár, 1953 (Ligonier)

Az irodalom tükrében

100

BETHLEN NAPTÁR

Mintha megharagudott volna kissé az Ur, mert összehúzta homlokát és keményebben szólt:

— Fékomadta! Nincsenek a földön jószivü emberek, akik segitsenek rajtuk?

— Ne haragudj, Uram, — felelte Péter. Lehet, hogy vannak, de én még nem találkoztam velük. Úgy látszik, nincsenek sokan, mert ezek a szegény népek éppen hozzád könyörögnek.

— No, akkor jó helyre fordultak.

így mondta az Ur és nyomban reáparancsolt az egyik arkangyalra, hogy keljen útra, szálljon alá a hitvány földtekére, (furcsa, hogy a sok csillag közül éppen ez okozza a legtöbb gondot,) addig vissza se térjen, amig özvegy Biczóné dolgát el nem igazította.

És talán mondanunk se kell, hogy azért arkangyal az arkangyal, hogy rajta keresztül teljesüljön a földön a jóságos Isten akarata.

$ si* &

Jó szerencse, hogy a földi pletykákat, amint útnak indulnak a magasság felé, valami rejtelmes szél mindig elkapja, lefelé sodorja az örök tűz és kárhozat hazájába. Ugyan mit szólott volna Szent Péter, ha szomszéd asszonyok becsmérlő nyelvelését hallja:

— Nézd te, nézd! Hát van ennek a céda személynek lelke? Két hónapja, hogy azt a jó, derék urát eltemette, már is más köti be fejét újra. Utamba ne kerüljön az istentelen, mert leszedem róla a keresztvizet.

* * *

Odafent azonban, a végtelen magasságban, más nóta járta. Esti kapuzárás után Szent Péter ismét csak oda járult az Ur trónusa elé és alázattal jelentette:

— Ehol, Uram, olyan imát hoztam, aminőben még nem volt részünk.

— Mi hoztál te, fiam Péter?

— Annak a kis árvának háláját hoztam, aki két hónap előtt a mindennapi falat kenyeret könyörögte a te jóságodtól.

— Ejnye nó, — csóválgatta fejét az Ur. — Aztán hogy köszön a pöttyöm?

Elismételte azt Szent Péter betű szerint. Ezt mondta a kis árva:

— Jóságos Istenkém, most már azzal ne vesződj, hogy nekem mindennapi falatot adj. Inkább adjál más szegénynek, mert nekem már van uj apukám, aki gondomat viseli. Ámen.