Bethlen Naptár, 1951 (Ligonier)
Vasváry Ödön: 1951. történelmi évfordulók esztendeje
BETHLEN NAPTÁR 83 utazva menjen át Angliába, rövidebb tartózkodásra. A francia kormány azonban nem engedte meg Kossuthnak az átutazást, épen a marseillei események hatása alatt, ahol a néptömeg óriási lelkesedéssel fogadta Kossuthtot. A kormány alighanem jól sejtette, hogyha Kossuth keresztül utazhatik az országon, komoly belpolitikai bonyodalmak okozója lehet részben személyes megjelenése, részben esetleges beszédei révén. így Kossuth, egy éjszakát töltve Marseilleben, újra hajóra szállott és Gibraltárig együtt ment kisérőivel. Ott azonban elhagyta a “Mississippit” és egy másik hajóval Angliába ment, ahová 1851 23-án érkezett. Az amerikai hajó a többi magyarral nekivágott az óceánnak október 15-én, november 10-én éjjel érkezve meg a new yorki kikötőbe. Anglia népe nagy lelkesedéssel fogadta az angolul nagyszerűen szónokló Kossuthtot, akiben a demokrácia és a népjogok igazi bajnokát üdvözölte. Ő maga itt mondta el több, legnagyobbszabásu beszédét, amelyek ma is klasszikus példái a politikai szónoklat művészetének. Angliából Kossuth a “Humboldt” nevű kis gőzhajóval indult el Amerika felé, ahová december 4-én éjjel érkezett meg, a New York alatti Staten Islandra. December 6-án vonult be olyan ünnepélyességgel New Yorkba, amilyenhez hasonlót azóta is keveset látott a metropolis. A magyarok a város vendégei voltak. December 23-án indult Kossuth Washington felé, közben megállóit Philadelphiában, ahol szintén óriási ünneplésben volt része. Itt töltötte, betegen, amerikai tartózkodásának egyetlen karácsonyát. Innét Baltimore városába ment, majd december 26-án este megérkezett Washingtonba. Washingtonba a bevonulás maga meglehetős csendben történt, itt azonban a kongresszus tett ki magáért, miután az év utolsó estéjén Fillmore elnök látta vendégül vacsorán a Fehér Házban Kossuthot és közvetlen környezetét. Január 5-én a szenátus, jan. 7-én a képviselőház előtt jelent meg és beszélt Kossuth, aki igy a második lett azoknak a sorában, akiket az amerikai kongreszszus ezzel tisztelt meg. Előtte csak Lafayette tábornok, a francia szabadsághős részesült ebben a megtiszteltetésben, aki Washington alatt harcolt az amerikai függetlenségért. Utána még egy magyar jelent meg igy a kongresszus előtt: gróf Apponyi Albert 1910-ben. Washingtonból Annapolisba, Harrisburgba, Pitsburghba, Clevelandba, Columbusba, Cincinnatiba, Daytonba, Louisvillebe, St. Louisba, Jacksonba, New Orleansba, Mobile-be, Charlestonba, Augustába és más városokba ment, amely körút után visszatért Washingtonba. Innen újra északnak indult, főképen azért, hogy
