Bethlen Naptár, 1950 (Ligonier)

A legnagyobb jótevőnk. Az Amerikai Magyar Református Egyesület és tisztikara

80 BETHLEN NAPTÁR Lorainban voltam lelkipásztor, mikor a Lorain melletti Am­herst városkánál nagy vasúti szerencsétlenség történt. Igen so­kan, köztük magyarok is, meghaltak, még többen megsebesültek. A haldoklókat és sebesülteket odafektették a pálya oldalára. Az egyik utas észrevette, hogy a megmenekültek között ott van az országnak egyik híres sebészorvosa. Vele együtt ott jártak a nyögő, jajgató sebesültek között. A sebész egyszer csak felsóhajt: óh! ha itt volnának a műszereim! A legnagyobb Orvos, a mi mennyei Atyánk, látja a mi éle­tünket és azt mondja: óh! hol vannak a műszereim, szárszámaim, hogy segíthessek általuk! Az egyes ember hite, szeretete, Egyházunk, Egyesületünk Isten műszere, szerszáma gyógyításra, értékes, békés, boldog élet kialakítására. Tegyen az Ur minket, tegye az Ur Egyházunkat, Egyesüle­tünket és Bethlen Otthonunkat, még alkalmasabb, még áldottabb eszközzé Országa építésére, a szeretet gyakorlására. “Jobb világosságot gyújtani, mint a sötétséget átkozni.” Egy szál gyufa, egy gyertya világosságot, reménységet ad a sötétben. Az Egyesületben egybeszerkesztett harmincezer szív világossága, segítő szerete csodálatos gyógyító erőket ad. Mit adna az összes amerikai magyar református szívének egyesített világossága és segítő szeretete? Jöjj és az építő, segítő szeretet útján menjünk együtt, egy­más és Isten kezét megfogva, menjünk előbbre és előbbre az Ő Országa építésére. Dr. Újlaki Ferenc elnök

Next

/
Thumbnails
Contents