Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Emlékezzünk
BETHLEN NAPTÁR 41 a békitésre elebé utazó István főherceg nádorral sem állott szóba. Közben Bécsben kinevezték gróf Lamberg Ferenc altábornagyot, aki egyébként rendes és jóérzésü ember volt, hogy ő legyen a békéltető. Lamberget azonban, mivel kinevezése a magyar kormány illetékes minisztere által nem volt aláirva, nem ismerték el törvényes kiküldöttnek és a szerencsétlen embert, aki ennek ellenére Pestre ment, a felizgatott tömeg a hajóhidon megölte. Ez 1848 szeptember végén történt. Ugyanakkor Jellasics serege már csak 40-50 kilóméternyire volt Pesttől, a velenczei tó környékén, ahol azonban hirtelen ellenállás várta, a magyar szabadságharc első ütközete: Pákozd és Sukoró között Móga altábornagy alig 16 ezer emberből álló serege megállította a gyülevész horvát-szerb sereget. Három napi fegyverszünet után, miután Jellasics sikertelenül próbált bejutni Komárom várába (ezt báró Majthényi alezredes, később Kosuth emigráns és amerikai magyarakadályozta meg) — Bécs felé kivonult a magyar földről. Egy másik tízezer emberből álló horvát sereget Perczel Móricz (a szintén amerikai magyarrá és Lincoln tisztjévé lett Perczel Miklós bátyja) és Görgey Arthur szorította be, úgy hogy le kellet tenniök a fegyvert. Ekkor akaszttatta fel Görgey a 39 éves gróf Zichy Ödönt, mert Jellasics röpiratokat találtak nála. A szeptembervégi napok nagyon nehéz helyzetben találták az országot. Hiába sikerült Jellasicsot kiverni az országból, a vezetők a kétségbeesés szélén állottak. Pesten és az ország egyes részeiben már a teljes felfordulás jelei kezdtek mutatkozni. Kossuth ekkori szerepléséről ezt irja Szekfü Gyula: “Hogy az ország anarchiába nem süllyedt, hanem ellenkezőleg oly erőfeszítésre lendült,minőre a török századok és Rákóci harcai óta példa nem volt, ez Kossuth történelmi érdeme.” Kossuth lángoló beszédeinek sikerült felrázni és talpra állítani az országot. A külföldön levő magyar katonák kezdenek haza szökdösni. Október elején Bécs Jellasicsot nevezi ki Magyarország teljhatalmú királyi biztosául. Kiadják a parancsot a bécsi ezredek Magyarország elen való vonulására, az ezredek eltávozását azonban maga a bécsi nép és fiatalság akadályozza meg, uj forradalommal, amelynek második napján, október 6-án a 68 esztendős Latour gróf hadügyminisztert lámpavasra akasztották. (Egy év rnulva, 1849 október 6-án azért kellett pontosan azon a napon meghalni az aradi vértanuknak, mert Latour barátja, Haynau tábornagy, a hiéna, igy akarta megbosszulni barátja megölését.)
