Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Emlékezzünk
38 BETHLEN NAPTAR hanem meghatározott határokon belüli szuverén államiságot, mint a Szekfü-féle magyar történelem mondja, kizárólagos uralmat követeltek, ami természetesen az ott maradt magyar kisebbség elnyomásával lett volna egyenlő. A tótok, az oláhok, a szerbek, a borvátok mind ezt követelték, tehát nem csak arról volt szó, hogy nyelvhasználati, iskoláztatási s egyéb jogaik legyenek, hanem arról, hogy a nemzetiségek olyan helyzetbe akarták kényszeriteni Magyarországot, mint az akkori Olaszország vagy Németország volt, számtalan, egymástól független apró-cseprő államra osztva, amelyben kisebbségi védelemről természetesen szó sem lett volna. A régi Habsburg elvet, amely a megoszoltság, a részekre szakadozás, a nemzetiség egymással szembeállítása révén igyekezett a maga egyetemes uralmát fenntartani, most is szépen alkalmazhatták. A nemzetiségek ilyen irányú törekvései csak később jegecesedtek ki, de kétségtelen, hogy az 1848—49-es események mögött is ezek álltak végcél gyanánt. A bajt természetesen csak növelte az a tény, amit a nemzetiségek is nagyon jól ismertek s ez adott nekik épen vérszemet, hogy t. i. mindegyik mögött ott volt egy erős háttér, a magyar határokon kivül, az oláh és szláv tértestvérek millióival, amilyen háttere a magyar nemzetnek, sajnos, nem volt. 1848 elején egész nyugat és közép Európában a forradalom szele süvített végig. Legnagyobb esemény volt Lajos Fülöp francia király elkergetése, amit márciusban másik nagy szenzáció követett : az egyébbként polgáriasán nyugodt Bécsben is komoly forradalom tört ki, amelynek eredménye Metternich elkergetése lett. A szenzációk napokon keresztül követték egymást: a bécsi forradalmi mozgalmat azonnal követte a pesti március 15, amikor vérleien tüntetések során kinyomatták Petőfi “Nemzeti dal”-át és a nemzet követeléseit 12 pontba foglalva, amely pontok általánosságban megfeleltek mindannak, amit a magyar országgyűlés is követelt. Kossuth a március 15-i eseményekben közvetlenül nem vett részt, mert előző napon Bécsben volt a magyar küldöttséggel, aznap pedig Pozsonyban, ahol a magyar országgyűlés ülésezett. A bécsi, valamint pesti eseményeknek meg is lett az eredménye : kinevezik az első felelős magyar kormányt, Batthyány gróffal
