Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Bethlen Otthonunk ügyeiről
138 BETHLEN NAPTÁR Gyermekeink egészség ügyi ellenőrzése félévenként történt orvosi és X-Ray vizsgálattal, ezenkívül az iskolában 3 havonként szintén teljes vizsgálatot kaptak. Időközi megbetegedéseknél állandó intézeti orvosunk kezeli őket. A múlt évben súlyosabb megbetegedés nem volt, csak egy esetben. Fiaink közül az év folyamán 4 iskolai sportokban is részt vett. Ezenkivül a nagyobb fiuk az Otthonban is szerveztek egy basket-ball csapatot, amely a városi “Church League” csapataival mérkőzött. Az öregek Otthonai és azoknak lakói 1946-ban. Intézetünk aggmenházi lakói két Otthonban élnek. A többség az Aggmenházban nyert elhelyezést és gondviselést, évszakok szerint változó munkát, a lakók életkora, hajlandósága és tehetsége szerint. 8 — 10 — 12 öregünk pedig a farmi házban lakik, hol 3 asszony a főzés, takarítás munkáját, a férfiak pedig fűtés, állatállománygondozás, kertészet munkákat és a gazdasági munkákban való segédkezést nyújtottak. Otthonaink lakóinak létszáma 1946-ban volt, 47. Eltávozott ezek közül Özv. Németh Istvánné, ki az Intézetnél letétbe helyezett pénzéből a neki jaró összeget visszakapta. 1946 májusban bejött lakónak és el is távozott Chapota Mihály. Augusztusban bejött és el is távozott Özv. Nagy Julia. 1946-ban bejött és megmaradt uj lakók: 1. Kardos István, ref., nőtlen, 59 éves, ref. egyesületi tag, Manville, N. J.-ből. 2. Nt. Harsányi Sándor, ny. ref. lelkész, nős, 76 éves, ref. egyesületi tag, Franklin, N. J.-ből. 3. Harsányi Sándorné, ref., 75 éves, ref. egyesületi tag, Franklin, N. J.-ből. 4. Szopoczki Lajosné, r. kath., 84 éves, Cleveland, O.-ból. 5. Nt. Ludman Sándor, ny. ref. lelkész, 80 éves, ref. egyesületi tag, Devon, Conn.-ból. 1946-ban eltávozott egy régi lakó, bejött hét uj lakó, kik közül el is távozott két lakó. Tehát 1946 dec. 31-én az Öregek Otthonainak 35 lakója volt. Aggmenházban lakott még a Felügyelő és családja, King Teréz takarító asszony, Horváth Mihályné szakácsnő és férje. így a két Otthonban lakók száma váltokozott aszerint, amint az alkalmazottak és a lakók is jöttek-mentek. Létszámunk az év folyamán 47-re tehető. 1946-ban senkisem halt meg az aggmen-