Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Református Egyesületünk ügyeiről
110 BETHLEN NAPTÁR amerikai katonában élt. Együtt sorozták be őket. Együtt képezték ki és mentek a harctérre. Egy csata alkalmával az egyik fiú megsebesült. Ott maradt a csatatéren. Visszavonulást rendeltek el. Mikor a lövészárokban voltak, a sértetlenül visszatért jóbarát arra kérte parancsnokát, hogy engedje el őt, hadd mehessen társáért. A parancsnok nem akarta megengedni. De amikor a fiú hajthatatlan maradt, beleegyezett. A fiú kimászott a lövészárokból. Odacsuszott társához. Vállára vette és megindult visszafelé. Az ellenség fegyverei megdördöltek. Golyó találta a katonát. Lába megroggyant. Már már összeesett, de összeszedte erejét és jött tovább. Társai lélekzet visszafojtva nézték. Már odaért a lövészárokhoz. Ájul tan esett be vállán levő társával. Mikor magához tért parancsnoka azt mondja neki: “Látod, hogy nem volt érdemes! Barátod meghalt, te pedig megsebesültél. Hát volt értelme?” A fiú boldogan válaszol: “Uram! érdemes volt. Mikor barátomhoz értem még élt. Meglátott. Szemében öröm sugárzott. Megszólalt: “Barátom! Tudtam hogy el fogsz jönni!” “Uram! hogy barátom nem családott bennem, hogy elmehettem, az mindent megér.” Tudtuk, éreztük, hogy vár minket az óhazai testvér. Sok áldozatba került, sok munkába, de megérte. “Testvér! Tudtam, hogy el fogsz jönni!” Elmentünk. Melleted voltunk igen sokan, ezek között a Református Egyesület. Elmentünk mert mi életünkkel valljuk a testvériséget, mert szeretünk, testvérünk vagy. Amerikai magyar testvér! jól cselekedtél. Folytatod-é a nemes harcot? A nyomorúság még mindig nagy. Dr. Enyedy Andor, a miskolci püspök, a napokban irta: “lisztet és krumplit már ma is nehezen lehet kapni. Mi lesz télen? Március óta nem volt kiadós eső. A szárazság igen nagy károkat tett. Még a jövő évi termés is igen kétséges, mert teljesen kiszáradt földbe mit lehet vetni.” Elmentünk. Megyünk-é tovább? Hangzik felénk a hivó szó: “Jöjj a tél beállta előtt!” A testi és lelki tél beállta előtt. Mi hiszünk benne, mi áldozunk azért, hogy lesz még dicsőbb jövője a magyarnak. Eljön még az idő, amikor nemcsak mi amerikai magyarok éljük a szabadság, egyenlőség, testvériség életformáját, de megvalósul tengeriül is Kossuth álma, megvalósul 1848 jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! Mig a célt el nem éri a magyar, addig 1848 szellemében előre! Dr. Újlaki Ferenc, elnök.
