Bethlen Naptár, 1947 (Ligonier)
Kovách Dezső: A jószívű adakozó
88 BETHLEN NAPTÁR Király: Nemesnek, szegény, nek, nagynak és kicsinynek Köszönöm, s hálálom, kik ide gy ültének, A küsded Jézusnak tiszteletet tesznek, Önmagukban pedig eröss hitet vesznek. Kórus: Ennek műk és itten példázzuk mivoltát, Élőtökbe tesszük hitvánka szállását, Sőt az emberektől elhagyattatását, Igyekezetünknek halljátok lefolytát. A JÓSZIVÜ ADAKOZÓ Iria: KOVÁCH DEZSŐ, aurorai lelkész Nincs az esztendőnek olyan szaka, melyben egy jóra való magyar asszony ne találna magának a rendes házi munkán kivül még százféle dolgot. Télen disznót öl, zsirt és szappant főz, fon, vásznat sző, tollat foszt; tavasszal varr, takarit, kerti munkát végez; nyáron férjének segit a mezei munkában; ősszel befőtteket készit s minden jófélével megtörni a kamrát, a padlást. így aztán kevés ideje marad a szórakozásra, az önművelődésre. Legjobban mégis csak ősz elején van elfoglalva. Ekkor szüretelnek, szedik a gyümölcsöt, főzik a lekvárt, ássák a krumplit, törik a kukoricát; ekkor kell nekik gondoskodniok arról, hogy a családban mindenkinek jó és meleg ruhája legyen télére. Hogy mennyi munka van egy háznál, csak az asszonyok tudják megmondani. Ősszel szoktam szétnézni hiveim között. Ekkor találom őket otthon. Örül is a szivem, amikor belépek egy jómódú ember udvarára; amikor látom, hogy az udvar tele van baromfival, szénával, szalmával, tüzrevaló fával; amikor hallom, hogy a disznó ólban három-négy hizó röfög, az istállóban jóltáplált lovak heverésznek, fejőstehenek kérődznek; a kamra pedig tömve van liszttel, befőttekkel, zsir és húsfélékkel; a padlás tele kukoricával, gabonával, téli almával; mig a veremben krumpli és zöldségfélék vannak éltévé. — Örül a lelkem, amikor mindezeken kivül látom, hogy az udvaron három - négy egészséges gyerek szaladgál s a tűzhelyen mindig rotyog valami a nagyfazékban, vagy sül a kemencében. Mondom, jólesik lelkemnek amikor mindezeket látom, mert az emberek szorgalmáról és Isten végtelen szeretetéről tesznek tanúbizonyságot. Ebéd után rágyújtottam a hosszuszáru pipámra, kezembe vettem a botomat és elindultam. Bot és pipa nélkül nem szeretek még a szomszédba se menni. Egyikkel a kutyáktól védem magamat, a másikkal
