Bethlen Naptár, 1947 (Ligonier)
Dr. Kalassay Sándor: Tükör darabok Ligonierból
BETHLEN NAPTAR 47 hérbe öltözötten ragyogtak a napfényben: rámutattam arra, hogy azoknak, akik nagy célok szolgálatában állanak, akármilyen nehéz is az utjok, fel kell menni a Moriah hegyére. Annak a végtelen szeretetnék, amely a Golgotha hegyén lett nyilvánvalóvá, csak azok lehetnek részesei, akik annyira engedelmesek mint Ábrahám volt. Azóta sok esztendő telt el, de ez a tükör darab ma is fényt vet népünknek az életére s^ vezeti abban a jótékony, áldozatkész szeretetben, amely olyanná lett, mint az özvegy asszony lisztje és olajos korsója. Az Árvaház felszentelése előtt már beállította a Yezértestület az Intézet vezetőit is. Árvaatyának engem választottt meg a Vezértestület. Uray Antal lett a tanitó, felesége a házvezetőnő. Kerekes Mariska az ápolónő. Az Intéző Bizottság tagjai voltak: Kövér Sándor, Horváth Sámuel, L. Lengyel János. De intézkedés történt arra, hogy a presbyteriánus és a független egyház képviselete is bent legyen az intéző bizottságba. Ebben az időben, a kezdetnek a kezdetén, nagyon szegények voltunk. Hogy milyen nagy volt ez a szegénység, azt legjobban mutatja az a leltár, amelyet Borsos István vett fel az épület berendezéséről. Ez is egy tükör darab, amely fényt vet arra a nagy igazságra, hogy Istennek kegyelme soha nem hagyja el azokat, akik benne bíznak. Sokan sokszor kisértgettek azzal, hogy az árvaházi munkát üzleti alapra kell fektetni. Ezeket a kisértéseket mindig elengedtem a fülem mellett, mert bizonyos vagyok abban, hogy az igazán jótékony munkának nem lehet más az alapja, mint a szeretet, amely soha el nem fogy. Azoknak, akiket az Ur Ligonierba küld akár vezetőknek, akár alkalmazottaknak, akár bent lakóknak, tisztába kell lenniök azzal, hogy “az angyalok kenyerét eszik!” * Az Árvaház felszentelése nagyon szép, fényes erkölcsi és anyagi sikerrel folyt le, de nem volt bent még egyetlen gyermek sem. Egy rossz májú ember azt mondotta, “hogy minek az Árvaház, ha nincs gyermek?” De már másnap bejöttek Clelandból a Farkas gyerekek, aztán mindennap jöttek a többiek, úgy, hogy volt idő, amikor 110 gyermeket gondoztunk neveltünk az Árvaházban. Nem tudom itt az adatokat az egész időről összeszedni, azonban a nyaraló gyermekekkel együtt az első tiz esztendőben 418 gyermek fordult meg az Árvaházban. Egész nyugodtan mondhatjuk, hogy az utolsó tizenöt évben is volt ennyi gyermek s igy a gondozottak számát bátran tehetjük 800-ra. Természetes, hogy a gyermekek szaporodásával megsokasodott a munka s az Intéző Bizottság gondoskodott arról, hogy segítő társaim legyenek. Először Kalassay Sárikái hívta be tanítónőnek, aki életének legszebb tiz esztendejét adta bele az árvák gon
