Bethlen Naptár, 1946 (Ligonier)
Ötven év békében és háborúban
60 BETHLEN NAPTÁR A MÚLT ♦ Iría: VASVÁRY ÖDÖN Az ötven esztendős jubileumára készülődő Amerikai Magyar Református Egyesület megalakításának gondolatát először a ma is közöttünk élő és munkálkodó Dr. Kalassay Sándor lelkész vetette fel 1895-ben, alig pár hónappal azután, hogy mint az úttörő magyar református lelkészek egyike, az Egyesült Államokba érkezett. Az eszme a dr. Baracs Henrik szerkesztésében megjelenő “Magyar Hiradó”-ban látott napvilágot és eredménye az lett, hogy már 1896 januárjában összejöttek a pittsburghi egyház parókiáján azok, akik szükségesnek látták a gondolat felkarolását. Ezt az értekezletet követte az a gyűlés, amely Trentonban, N. J. kimondotta az Egyesület megalakítását, amelynek dátuma: 1896 julius 4. A trentoni gyűlés azt határozta, hogy az Egyesület csak akkor kezdi meg működését, ha 500 tagja lesz. Éhez a számhoz azonban nem ragaszkodtak, mert amikor az első vezetőség 1897-ben összejött, kimondta, hogy tiz nap múlva megkezdi az Egyesület működését, pedig csak 320 tag volt, $272.15 összvagyonnal. Pár hónap múlva a tagok száma 489-re emelkedett, 15 osztályban, 1898 január elsején pedig már örömmel lehetett 866 “jó” tagról beszámolni. A pénztárban pedig 1478 dollár volt. A legtöbb tag Abauj, utána Zemplén és Ung megyéből került Amerikába. Az Egyesület az első időkben 300 dollárt fizetett haláleseti segélyben, amit “kivetés” utján szedtek be a tagoktól, ami azt jelentette, hogy ha több volt a halott, nagyobb volt a befizetés, ha kevesebb, akkor a kivetés összege is kisebb volt. 14 esztendeig dolgozott az Egyesület ezen az alapon, amely akkor általánosan elfogadott, bár teljesen téves alap volt. Az államok akkor még nem törődtek a testvérsegitő intézményekkel, azokat nem ellenőrizték, velők szemben követelményeket nem állítottak fel, hanem teljesen magukra hagyták őket, úgy, amint ma is magukra hagyják a kis helyi betegsegélyző egyleteket. Maga az életbiztositási tudomány sem volt még kifejlődve, főképen azért, mert senkinek sem állott rendelkezésére hosszú évtizedekre visszamenő hivatalos statisztika, aminek alapján ma már tudományos számításokat lehet eszközölni. A belső harcokat már az első évek meghozták. Gazdasági válságok is jöttek, az aránylag lassú fejlődés főoka azonban az a tény volt, hogy akkoriban, az Egyesület fennállásának első évtizedében, a magyarság sokkal kevésbbé állapodott meg, mint ma.
