Bethlen Naptár, 1946 (Ligonier)

Király Imre: A további fejlődés utján

28 BETHLEN NAPTÁR egyenként újra árvasorsuakká lesznek, újra egyik házból a má­sikba hányódva senki gyermekeiként fognak felnőni. Kinek lett volna szive őket a ligonieri árva otthonból számukra idegen há­zakhoz szétadni? Mire a közgyűlés döntése elé került az árvaház fenntartásá­nak az ügye, egységes volt a vélemény és a határozat is egyhan­gúlag hozatott meg: Egyesületünk további áldozat árán is tartsa fenn szeretet otthonát és néhai Dr. Nánássy Lajosra bizták az intézet további felelős vezetését. így esett túl a vezetésben bekö­vetkezett személyi változással járó megrázkódtatásán a Bethlen Otthon. Ekkor még senki sem sejtette, de alig pár hónap eltelte után beigazolódott, hogy a Bethlen Otthon fenntartására a további ál­dozathozatalra feljogosító határozata a közgyűlésnek megelőzte a bekövetkező Ínséges esztendőket, s lehetővé tette nagyon takaré­kos beosztás mellett az intézet fenntartását. Az 1931. év vége felé hirelen jött gazdasági összeomlás, a munkanélküliség, bankbukások éreztették a szükséget esztendőkön át minden amerikai magyar otthonban, közintézményben s igy a Bethlen Otthonban is. Mig 1931. évben a Bethlen Otthon bevétele $39,465.80 volt, ezzel szemben 1932-ben $19,855.19, 1933-ban $18,020.41, 1934-ben $23,246.40, 1935-ben $22,862.23-ra esett le az évenkénti bevétele. Az Egyesületünk ezekben az esztendőkben összesen $19,503.40 rendkívüli segélyben részesítette a Bethlen Otthont a 10 centes tagsági járulékon kívül, hogy szűkösen, de fennakadás nélkül tel­jesíthesse gondozottjainak az ellátását. így tarthatta nyitva ajtóit a ráutaltak részére, igy élhette át a szűkös esztendőket a Bethlen Otthon. Ezekben az Ínséges esztendőkben nemcsak gyermekeknek, de különösen a munkából kiesett öregjeinknek kérték évről-évre töb­ben a Bethlen Otthonba a felvételét. * sf. * • 1935-től a munkanélküliség enyhült ugyan, de nem a munká­ból kiesett, kiöregedett amerikás magyarok számára, akik közül egyre még többen zörgettek a Bethlen Otthonba való befogadá­sukért. Mig 1931-ben csak 11 öreg lakója volt az intézetnek, 1936-ban már 23-ra emelkedett a számuk s csak azért ennyire, mert több­nek a befogadásárá nem volt hely, mert igy is előbbi helyzetük­

Next

/
Thumbnails
Contents