Bethlen Naptár, 1946 (Ligonier)
I. Az Evangelical and Reformed Church kebelébe tartozó magyar egyházközségek
190 BETHLEN NAPTÁR tatott s hajlandó volt kísérletileg a munkát felvenni. S most a College rendes tanszékei közé beállította a magyart. A tanárt, aki Keresztyén Nevelést is tanít, a College fizeti. Egyetemes Egyházunk 1500 dollár külön segélyt ad a Collegenak a Nemzeti Missziói Tanácson keresztül e munka végzésére, ezzel is kimutatva, hogy e nevelési munkát milyen fontosnak tartja s magyar nyelvű tagjainak minden lehetőséget meg akar adni arra,hogy egyházi, lelki és szellemi életüket minél jobban kifejlesszék. Mi, magyarok, nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy gyermekeink részére College-ot építsünk, mint a többi bevándorlóit fajok tették, de bennünk is meg van a ragaszkodás és szeretet múltúnk, kultúránk nagy értékei iránt, mi is szeretnénk azokat gyermekeinknek átadni. Egyetemes Egyházunk ime, most már másodszor megteremtette ezt az alkalmat nékünk. Rajtunk áll, hogy azt használjuk és tovább fejlesszük. Meg van a magyar tanszék. Küldjük felsőbb iskolába készülő fiainkat és leányainkat Elmhurstre, ahol minden más tárgyban is a legjobb kiképzést nyerhetik el. A Magyar Diák Segély Alap, a Református Egyesület számos ösztöndíjat ajánl olyanoknak, akik a magyar kultúrával is meg akarnak ismerkedni College éveik alatt. Nagyszerű lehetőség nyílik itt meg szorgalmas fiuk és leánvok előtt. Nagyszerű lehetőség egyházaink előtt is, hogy istenfélő, fajtájukat megbecsülő vezetőket képezzenek itt ki gyermekeink közül. Nagyszerű lehetőség egész amerikai magyarságunk előtt, hogy ime a magyar nyelv, történelem és irodalom tanításának újra van egy központja, ahol felekezeti különbség nélkül mindenkit szívesen látnak. A magyar kultúrának egy uj áramfejlesztő-telepet nyitottak; adja Isten, hogy minél több szívben ragyogjon fel a fény, Elmhurst College-on keresztül. Anyák Napjára Mikor a könny a szívre száll S csak búra, bajra mutat az óra, Mikor a sors kemény kezével: Átkát, csapását fejünkre szórja: Mikor másé a napsugár, Miénk csak a viharos éjjel És a jelen szörnyű keserve, A pusztulás jajába vész el..... Az útvesztőből kivezetni, Ha nem áll mellénk senki, semmi, Az élet utján szárnyra kél: A vér.....a vér! S a búba, bajba nyomorult lélek. Hall altató dalt, édes beszédet..... Ölelő kar, éltető párna, Ahol az érzés megtalálta. Első szava hol csókba fűlt, Ahol örülni megtanult..... Az élet utján szárnyra kél: A vér..... a vér! Ki szivét, lelkét nekünk adta, Kí a SZERETET örökös napja. Aki valóság, nem múló emlék: Akkor is, ha már eltemették..... Virágos ünnep: Anyák Napjai Pólya László
