Bethlen Naptár, 1946 (Ligonier)
Dr. Kalassay Sándor: Az árvaháztól a Bethlen Otthonig
20 BETHLEN NAPTÁR AZ ARVÄHÄZTOL A BETHLEN OTTHONIG + Irta: Dr. KALASSAY SÁNDOR 1921-1936 A Magyar Református Egyház szenvedő egyház volt. Az üldöztetések, szenvedések között természetes volt a segítő szeretetnek a kifejlődése, virágzása és gyümölcsözése. Az egyháznak a tagjai testvérek voltak Jézus Krisztusban. Az Amerikába szakadt reformátusság nem volt ugyan üldözött, keserves kereszteket nem hordozott, de hontalannak, árvának, elhagyottnak érezte magát. Abban a nagy árvaságban, amelyben 50 évvel ezelőtt éltünk, a testvéri közösségnek, összetartásnak fentartó ereje az ősök vallásához, martyrságához való ragaszkodásunk volt a vigasztalásunk. Nem a múltba való nézés volt ez, hanem meglátása a reánk váró életnek, az amerikai magyar református feladatoknak. Nem esetlegesség volt tehát, hogy amikor 1896 januárban Pittsburghban összegyülekeztek az akkor itt munkálkodó református misszionárius lelkészek, Ferenczy Ferenc, Harsányi Sándor, Jurányi Gusztáv, Demeter Bertalan, és Kalassay Sándor, nem csak arra gondoltak, hogy az egyházi élet kereteit erősitgessék, hanem arra is, hogy a testvér szeretetnek gyakorlását megalapozzák. Az egyházi keretek erősitésére megalapították az első Magyar Egyházmegyét. A testvérszeretetnek a gyakorlására pedig a Református Egyesületet. Az alakuló gyűlés 1896 julius 5-én Trentonban, N. J. tartatott meg. Az Egyesület működését megkezdő határozatot pedig az 1897 február 15-én Cleveland, Ohioban, tartott első konvenciója
