Bethlen Naptár, 1945 (Ligonier)
Árva-atya jelentése 1943-ról
42. OLDAL BETHLEN NAPTÁR AZ 1945-IK ESZTENDŐRE Zárlat Bevétel 1938—1943 december 31-ig .......................................... $82,854.58 Kiadás 1938^— 1943 december 31-ig ............................................ 79,272.53 Maradvány 1943 december 31-én .............................................. $ 3,582.05 Az Épitési-alap összes kiadása 1943 december 31-ig ............................... $79,272.53 Törlesztésre átutaltunk a Fenntartási Alapra 1941-ben ....... $ 1,410.10 Biztosítás 1942-ben.......................................................................... 668.75 Törlesztésre átutaltunk a Fenntartási Alapra 1942-ben........ 3,159.83 Ügyvédi dijak 1943-ban ............................................................... 398.45 Törlesztésre átutaltunk a Fenntartási Alapra 1943-ban ....... 5,000.00 Összesen: $10,637.13 10,637.13 Az építkezéssel kapcsolatosan felmerült ügyre a tényleges kiadás 1943 december 31-ig ..................................................................... $68,635.40 A jelentésben felsorolt tételek részleteiben okmányokkal igazoltan a Közgyűlés által kiküldendő Bethlen Otthon Bizottságának rendelkezésére elő vannak készítve. Jelentésem tudomásul vételét kérve, maradtam a Mélyen Tisztelt Közgyűlésnek szolgálatra készen Király Imre, pénztárnok ÁRVA-ATYA JELENTÉSE 1943-RÓL A gyermekotthonba minden igyekezet dacára sem sikerült gyermek-felügyelőt Tóth Rudolf, volt növendékünk behozni, noha ennek az állásnak a felállítását az 1943 szeptemberben tartott igazgatótanácsi gyűlés egyhangúlag elfogadta. A 30 gyermek közül 17 van tizenkét éven aluli korban, többen egészen kicsinyek, egy nem volt iskolaköteles, akiket ellenőrizni és akikkel állandóan foglalkozni szükséges. így gyakori távollétemben feleségemre hárult az a feladat, hogy a házimunka többféle ágában való segédkezés mellett a gyermekekkel is bajlódjék. Az is köztudomású dolog, hogy a mai háborús állapot rossz hatást gyakorolt a gyermekekre. Nemcsak a nyaralásra beküldött, hanem állandó tartózkodásra felvett néhány gyermeknél is szomorúan tapasztaltuk, hogy elhanyagolt vagy határozottan rossz környezetből kerültek be s itt gyakran bajokat okoztak. A most bent levő gyermekek egy része a felvételkor magyarul nem beszélt és ez a körülmény a magyarnyelvű tanítást megnehezítette. Iskolai tanulás tekintetében egy növendék nem tudott megbirkózni a High Schoolban előirt tananyaggal. Hatnak "A", nyolcnak “B” volt az általános osztályzata, a többinek “C” és "D”. Az Aggmenházban sem sikerült takarítónőt behozni és a bajon csak ideiglenesen, de nem kielégítő módon segíthettünk.
