Bethlen Naptár, 1945 (Ligonier)

Dr. Takaró Géza: Lelkészi naplómból…

BETHLEN NAPTAR AZ 1945-IK ESZTENDŐRE

205. OLDAL

egyházunk tanácstermében alakult meg és tartja gyűléseit. Ezeken nemcsak protestáns, református, episzkopális, presbyteriánus, de római katholikus papok is részt vesznek, közöttük az érsek által kinevezett hitoktatási felügyelő. Házról-házra való látogatással részt vett mindenik felekezet néhány buzgó tagja, összeszedtük és beosztottuk a három felekezet növendékeit megfelelő osztályokba, melyeket szakavatott és fizetett tanítónők vezetésére bíztuk. Őszszel már a második terminust nyitottuk meg. Nincs egymásra való féltékenykedés; egymás egyházába bocsátják el pl. a protestánsok a megfelelő osztályokba tartozó gyermekeket. Az egyházat és államot igen bölcsen elválasztotta Amerika népe egymástól, de az emberi lelkeket és a nevelést nem lehet elválasztani Istentől — nagyobb kár nélkül.

KÖNYV ÉS COBRA

Ázsiában harcoló fiainknak nem csak a japánokkal gyűlt meg a bajuk. Benn a dzsungel sűrűjében felütik sátrukat, s mielőtt egyetlen japánnal találkoznának, már is megismerkednek egy még veszedelmesebb ellenséggel. Belopózik hosszú, sárga testével ez a furcsa lény, amely mintha kámzsájára tolta volna fel fehér vagy fekete szemüvegét, hogy ne legyen útban, amikor le akar csapni áldozatára. Nem a hat-nyolc-tiztizenkét láb hosszú testnek ereje a félelmes, hanem a mérge halálos. Van, amelyiknek nincs is szüksége arra, hogy harapjon, kiköpi mérgét, vagy csak ráfujja lehelletét áldozatára s az már ettől megvakul. Indiában, Kínában, a Maláji szigeteken mindenütt ott van fiaink nyomában ez a veszedelem. Igazán elmondhatják katonafiaink, hogy “a halál velünk jár”. De már fel sem veszik. Minap egy katona, az 508-ik Port Battalionból, érdekes levelet irt. Megköszöni a könyveket, melyek hozzájuk is eljutottak s amelyeket ezerszámra gyűjtöttünk a Victory Book Campaign idején. Mindenikbe beleragasztottunk egy kis nyomtatott cédulát, amely jelezte, hogy ezeket a könyveket amerikai magyarok ajándékozták. Címünket is közöltük. A levélpapiroson, amelyen ir, néhány fontos figyelmeztetést találunk rányomtatva, közöttük ezt is: "Dont delay writing — our moral is at stake”. Teljesen megértjük a levél elolvasása után, mit jelent az nekik, ha akár levelet, akár más lelki erősítést kapnak hazulról. "Your contribution of books to the Victory Book Campaign is an act that is fully appreciated by servicemen, overseas. Would you be interested in knowing that I have come across one such book in our small Red Cross Library, somewhere in India?..... Well, pardon me while I

brush a cobra off the window ledge and put "tigress” out for the night. I must be up early in the morning to interview some Jap spies who tried to swipe my military field manual.....”