Bethlen Naptár, 1945 (Ligonier)

Jubileumok

174. OLDAL BETHLEN NAPTÁR AZ 1945-IK ESZTENDŐRE gyötör minket nappal és éjjel, úgy, hogy még örülni sem tu­dunk. Mert mindazok a kincsek, lelki értékek, amelyeket ennek az ősi hitnek és •vallásnak a ke­belében nyújtott nekünk az Is­ten, veszendőben vannak. Az Apocalipsis 4 lovasa száguld ke­resztül a földön. Nyomában tűz, vér és halál. A régi templomok, ahonnan a mi templomaink ké­pét is hoztuk a lelkűnkben, ro­mokban hevernek. Szeretteink, véreink haláltusája szaggatja az eget. Csak Erdélyben két millió keresztyén magyart internáló táborra, gázkamrára Ítéltek. S most mindenki hallgat... Most senkinek sincs szava.. . Mi hisszük, hogy az az Isten, aki ezer esztendő szörnyű pró­bái és harcai közepette, — me­lyet a keleti pogánysággal és barbársággal szemben szenved­tünk, — megtartott minket; 400 esztendő martyromságán átveze­tett s itt is az elmúlt ötven esz­tendőben megéreztette velünk jóságát: nem fog elhagyni min­ket ma sem. Ki fogja 'vezetni vé­reinket a szenvedések tüzes ke­mencéjéből. El fogja hozni e so­kat szenvedett, meggyötört vi­lágra az igazság diadalát, a bé­kességnek a napját. Ez lesz a mi igazi ünnepünk! Béky Zoltán, esperes-lelkész. PITTSBURGH ÉS VIDÉKI REFORMÁTUS SEGÉLYZő ÉS EGYHÁZI EGYLET Amikor az amerikai magyar­ság ezt az Árvaházi Naptárt kéz­hez kapja, ugyanabban az időben éri el a Pittsburgh és Vidéki Ma­gyar Református Segélyző és Egyházi egylet 50 éves évfordu­lóját, melynek félszázados életé­ről röviden óhajtok megemlé­kezni. Ez a betegsegélyző egylet az 1895-ik év január havában ala­kult, boldogemlékü Ferenczy Fe­renc lelkész kezdeményezésére. Ez az Istenben megboldogult lel­kész megérezte azt, hogy az egy­ház kebelében szükséges egy ilyen betegsegélyző egylet is, amely tagjait betegség esetén segélyezze és elhunyt tagjainak temetéséről gondoskodna és a jótékonyságot gyakorolja. Ez volt a célja eddig, ez a célja a je­lenben is, és ez lesz a célja a jö­vőben is. Ennek az egyletnek az életében voltak szép napok, de erős viharokkal is meg kellett küzdenie, hogy a célkitűzését to­vábbra is gyakorolja. Fiatalabb éveiben kezdett terebélyes fává lenni, annyira nőtt, hogy 21 osz­tályt alakított, de életének a de­rekán eljöttek a nagy viharok, kezdődött a depresszió s a mun­kanélküliség, és a terebélyes fá­nak az ágai hervadni kezdtek, lassan, de biztosan száradtak, úgy, hogy nem volt orvos, aki a betegséget meg tudta volna gyó­gyítani. Úgy, hogy ma a terebé-

Next

/
Thumbnails
Contents