Bethlen Naptár, 1945 (Ligonier)
Ujfalussy Gábor: Hazai szemmel
BETHLEN NAPTAR AZ 1945-IK ESZTENDŐRE 105. OLDAL szőri étkezésnél feltalálható minden, amit a világon csak étkezni szokás. Nyomtatott, ízlésesen díszített étrenden végeláthatatlan változata az ételeknek, mindenféle idegen elnevezésekkel. Különösen az előételek, saláták és garnirungok elnevezéséből lehetetlen megtudni, hogyan fog az illető étel kinézni, amikor kihozzák. — A fő-étkezéskor, mely este fél 7 órakor van, mindig kapható többféle mártásos, salátás, hideg és meleg hal-étel, könnyű és nagyon tápláló levesek, főzelékek. Húsleves legalább háromféle módon készítve, csészében ,vagy tányérban. A legizletesebb, csak legjobb minőségű disznó-, borjú-, szárnyashus. — Magyar gulyás is kapható, hasonlít is az ize kissé a mienkhez. A világ minden jobb sajt- és gyümölcsfajtája. — Mindezekből annyit és annyifélét ehet az ember, amennyit csak bir, — a steward birkatürelemmel szállítja mindet, ha kell. Én mindent végig kóstoltam hat nap alatt, amennyire ez lehetséges volt, és bár volt, amit az első falat után otthagytam, a legtöbb étel nagyon Ízletes, mindig tökéletesen friss és a maga nemében kritikán felüli volt. Délelőtt tízkor a fedélzeten, este tízkor pedig a táncteremben szolgálnak fel szendvicseket korlátlan mennyiségben. Sonka, halfélék, sajtok, friss paradicsom, saláták könnyű kenyérdarabkákon — sajnos, csak ritkán bir az ember helyet szorítani számukra a gyomrában. — Finom és elégnél jóval több volt mindenből; az étrendek változatossága, a barátságos légkör s a kiszolgálás szívélyessége, mindenkor kellemes szórakozássá avatták az étkezéseket. Legelőször egy félreeső asztalhoz kerültem egy gyanús kinézésű fiatalember és egy öreg néni mellé, nem tetszett a dolog s igy átmentem egy másik asztalhoz, mely akkor még foglalatlan volt s egy nagyon szimpatikus Schubert kinézésű steward volt a kiszolgálója — ide azonban később két dán farmer került, akikkel egy szót sem tudtam beszélni. Kezdtem elkeseredni, amidőn egyik étkezés után kifelé tartva az ebédlő-teremből, a feljáró mellett, kis páholyban elhelyezetten nagyon előnyös fekvésű asztal mellől az ott ülő két hölgy egyike kedvesen rám mosolygott, — később kisült, hogy ez neki mindenkivel szemben rendes szokása — és mégis meghívásnak tekintettem, bemutatkoztam és ezentúl az étkezéseknél társaságom is nagyon kellemes volt. A két hölgy közül az egyik, egy idősebb, kedélyes schweitzi asszony, a mosolygós pedig egy bánáti sváb leány volt, akiről kisült, hogy kollegám, mert engem menyasszonyom,őt vőlegénye várta a new yorki kikötőben s a megérkezés után azonnal megesküdtek. Az étkezési időkön kívül azonban más társaságom akadt — és pedig a zongora mellett ismerkedtem meg és kerültem össze egy olyan társasággal, mellyel azután
