Bethlen Naptár, 1945 (Ligonier)
Ujlaki Ferenc: Jer közelebb hozzám
BETHLEN NAPTÁR AZ 1945-IK ESZTENDŐRE 99. OLDAL Jer közelebb hozzám Református Egyesületünk életének alapja, nagyságának titka, jövőjének biztosítéka az, hogy az ember szivének legmélyebb, legigazibb vágyát elégíti ki. Mi ez a vágy? A testvériközösség, a szeretet utáni szomjuhozás. A legősibb vágyakozás ez. Régen, nagyon régen, évezredekkel ezelőtt élt az ótestamentum egyik legnagyobb jelleme, József. Fiatal korában külföldre, szülőföldjétől messze került. Az évek hosszú során, Isten segítségével, előrehaladt és az ország első embere lett. Mindene meg volt: vagyon, tisztesség, méltóság, család. De érezte, hogy nem teljes az élete. Valami hiányzik. Valamire vágyott. Évtizedek múltával az éhség és nyomorúság Egyiptomba viszi testvéreit. Kenyérért mentek. József elé viszik őket. Nem ismerik meg testvérüket. De József megismeri őket. József szive örömmel telik meg. Nézi, nézi testvéreit. Szemét könny önti el. Sir. Az egyiptomiak meglepődve néznek: mi történt Józseffel? József otthagyja az embereket és bemegy szobájába. Kisírja magát. Letörli könnyeit és újra kijön. Testvéreire néz, majd igy szól: “Jertek ide közelebb hozzám . . . testvéretek vagyok én!” Mintha csak azt mondaná: nagy ember lettem. A föld első országának első embere. De higyjétek el, mindez nem sokat ér, ha ti féltek tőlem. Mit jelent a pénz. hatalom, dicsőség, ha nem beszélhetek veletek gyermekkorunk, közös otthonunk bizalmával. Jertek közelebb hozzám . . . testvérek vagyunk mi! * * * A Trafalgar-Bay vizén lezajlott csata után történt. Nelson admirális a legnagyobb győzelmét aratta. Hardy, a Victory hajó kapitánya, hozzámegy, hogy gratuláljon neki. Nelson haldoklik. Kiadja az utolsó parancsokat és ekkor magára gondol. így rendelkezik: “Ne dobjátok testemet a tengerbe. Temessetek szüleim mellé, hacsak a király másként nem intézkedik”. Azután Hardy arcába néz és igy szól: “Hardy! Csókolj meg!" Hardy letérdelt. Megcsókolta az admirális arcát és egy pár perc múlva meghalt Nelson. A két napbarnított, bronzszinü “sea dog” csókolja egymást. Nem megrenditő-é ez? Haldoklásában nincs mellette feleség, gyermek, rokon. Az ágyuk zaja fülsiketítő... Nelson szive emberi szeretetre vágyik: “Hardy! Csókolj meg!” “Jer hozzám közelebb . . . testvérek vagyunk mi!” “Hardy! Csókolj meg!” * * * Ez az érzés dobogtatja az emberi szivet. Negyvenkilenc évvel ezelőtt ez a vágy teremtette meg a Református Egyesületet: amerikai magyar református testvér, jer közelebb, fogjuk meg egymás kezét, hisz’ testvérek vagyunk mi! “Sokkal jobban van a dolga a
