Bethlen Naptár, 1943 (Ligonier)

Dr. Ujlaki Ferenc: "Post tenebras lux" Sötétség után világosság

BETHLEN NAPTÁR

35

"POST TENEBRAS LUX"

SÖTÉTSÉG UTÁN VILÁGOSSÁG

Irta: Dr. Újlaki Ferenc (Toledo, O.), az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke

A csillagok ismét megjelentek az ablakokban. Egy, kettő, vagy több, de ritka ház, amelyiknek ablakában ott ne volna a csillag. “Édes apám, mit jelent az a csillag?” — kérdi apjától a

kis fiú. “Ebben a házban az édesapa odaadta fiát a hazáért” — feleli az apa.

A fiúcska elgondolkozva sétál tovább az apával. Leszáll a nap. Sötétedik. Kigyul az égen az első csillag. A fiú meglátja. Izgatottan szól apjához: “Édes apám! Édesapám! az Isten is odaadta a fiát! Az ég ablakába Ő is kitűzte a csillagot!”

A mennyei Atya fia és a földi szülő fia! Mindkettő szereti és mégis mindkettő odaadja azt, aki neki legkedvesebb, akit szive szeret. Ma mélyebben tudjuk átérezni: mit jelentett Istennek Jézus földre jövetele. Ma elevenen éljük át a karácsony titkát: “Úgy szerette Isten a világot, hogy — egyszülött fiát adta érette!” Ő is odaadta, mi is odaadtuk.

Közelebb érezzük magunkat Istenhez. Hozzásimulunk mint velünk együtt harcoló, együtt érző, együtt szenvedő édes Atyához. Bízunk Benne. Teljes bizalommal valljuk: az nem lehet, hogy Isten hiába adta volna ide Fiát. “Az nem lehet hogy annyi szív hiába onta vért, annyi hő kebel hiába szakadt meg a honért! Még jönni fog, még jönni kell, egy jobb kor, mely után, buzgó imádság epedez, százezrek ajakán!” El fog jönni a világ igazi, nagy karácsonya, mikor békesség, jóakarat lesz e földön. Valóra válik a nagyszerű látomás: a régiek elmúltak, újjá lett minden. Látom az uj világot, melyben nincs betegség, nyomorusság, szén-