Bethlen Naptár, 1943 (Ligonier)
Naptári rész
30 BETHLEN NAPTAR Elvetélt órákból hogy lehetne jó nap? Mállott patkószegből ki verhetne jókat? Nem mondhatok én sem jobbat a világnak. Mint amilyent ilyen lélekkel kívánhat. Emberség, tisztesség, mind halálra kopnak. Minden leég, amit eddig felgyújtottak. Ifijuság, öröm, pártás leányálom, — Mind, mind aggatóra kerül a világon. Minden aggatóra kerül, ami élet. Kincses drágagyöngyök röpködnek a szélnek. Gyűlöletet imák talmi bibliákba . . . De minden híjába, de minden híjába! Akármilyen sötét lesz a világ színe. Benne marad Jézus reánk hagyott szive. Felettünk marad az égbolt azúr sátra S mind eljutunk végül az uj Ararátra. Csak tartsd a kenyered áldás alá, testvér. Légy a Kereszt után forduló keresztyén. Vess ki a szivedből minden gonoszságot — És megmented vele az egész világot. Tiéd lesz a házad és az Isten háza. Tiéd lesz az ország és Istenországa. Tiéd lesz az újra felvirágzó élet S minden boldogsága a szent békességnek. És ezt az életet küszöbödön kezd meg. Amilyen álmot vársz, az ágyad úgy vesd meg. Ne lépj Isten nélkül előre, se hátra S kérd ki az áldását mindenegy munkádra. A vén Föld tekéje igy majd jobbra fordul; A kard és panganét éle is kicsorbul; Újra kaszát, ekét vernek majd belőle S megy a harcmezőről kalászos mezőre. De a szép Természet nem várja meg ezt sem. Nem engedi meg, hogy minden odavesszen. Rügyezik, virágzik, beérik a búza. Tavasz, nyár, ősz és tél kövekezik újra. Ezer és kilencszáz negyven s hozzá három Áldozó negyede nem lesz éppen már rom; Háborog még tenger, füstöl még a bomba. De Csillag világit már a viharokba.
