Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)

1970-07-02 / 27. szám

BETHLEHEM HÍRADÓ r 6. oldal Thursday, July 2, 1970 Honvédek az aranymezéé Irta: SÁGI PÁL Ausztrália jubilál. 200 éve, hogy az angol James Cook kapitány Botany Bay-ben partraszáilt és a király nevében birtokba vette a földet. Az ün­nepi fényből ránk is hull egy sugár: 'kiemelkedett az ismeret­lenség homályából az ausztráliai magyar emigráció regényes éle­te. Kunz Egon professzor a cam­­berrai egyetem kutatója angol­­nyelvű testes kötetben irta meg kalandos és romantikus szálak­kal átszőtt történetüket, ami­ről eddig jóformán semmit sem tudtunk. 137 esztendővel ezelőtt tette a lábát a konti­nensre az első három ember, aki magyar állam­polgárnak vallotta magát: Feldman Izsák, a fele­sége és Ferenc nevű fiuk. A 40-es évek elején még néhány érkezett. Közülük Workman Adolf nevét jegyezték fel, kereskedett, majd gyufagyá­rat alapított. A magyarok bevándorlását azon­ban voltaképpen a szabadságharc leverésétől szá­mítják. A világosi fegyverletétel után sokezer magyar sodródott szét a világban. Sokan mene­kültek Kossuth Lajossal Törökországba. Mások nyugati országokban kerestek menedéket. A nyu­gatiak eleinte a párisi és londoni emigráns köz­pontokban gyülekeztek, utóbb azonban szétszé­ledtek. Az amerikai magyar politikus és honvéd­emigráció történetét nagyjából-egészéből már fel­dolgozták. Arról azonban eddig alig esett szó, hogy egy kis csoportjuk a távoli Ausztráliába is eljutott* Aszabadságharcban két Mednyánszky szerepelt. iMednyánszky László testőrtiszt volt, de kilépett a szolgálatból és politikai pályára ment, Bars me­, INDEPENDENCE DAY A Függetlenségi Nyilatkozat 1776 julius 4-edi­­feén történt aláírása és kihirdetése történelmi je­lentőségű cselekedet volt: egészen uj világ indult el merőben a fejlődés utján — egy uj földrészen. Az azóta eltelt csaknem 200 esztendőnek meg­voltak a maga romantikus epizódjai és megvol­tak a maga nehézségei. Merész és szabadságra vágyó férfiak és nők alapítottak uj országot az uj földrészen, olyan országot, amely a világ leg­erősebb, leghatalmasabb és leggazdagabb orszá­ga lett — olyan országot, amely — hagyományai értelmében — az emberi szabadság és független­ség védelmezője lett. Az Egyesült Államok fejlődése korántsem volt töretlen: a fejlődést nem egyszer heves viták, nem ritkán harcok kisérték. Az uj ország szinte felmérhetetlen erőssége volt azonban a teljes sza­badság. Ebben az országban szabadon nyilatkoz­hattak meg és szabadon csaphattak össze a kü­lönböző vélemények. Jelenleg is hevesen harcolnak egymással a kü­lönböző vélemények: ez azonban nem az Egyesült Államok gyengeségét, hanem ellenkezőleg, az Egyesült Államok erejét jelenti. S amikor most ismét a Függetlenség Napját ünnepeljük julius 4-edikén, büszkén és örömmel vesszük tudomásul ezeket a heves vitákat. Tudjuk, hogy a szabadság vélemény-myilváni­­íás, a vélemények összecsapása, a véleményeik szabad hangoztatása, a teljes emberi és polgári függetlenség és szabadság az Egyesült Államok legnagyobb erőssége. gye követté választotta. A szabadságharc ide­jén őrnagyi rangban résztvett Lipótvár védelmé­ben. A parancsnok át akarta adni a várat az oszt­rákoknak. Mednyánszky haditanácsban tiltako­zott ellene. A vár mégis meghódolt. Haynau vér­­törvényszéke a katonai becsület megcsúfolásával bosszúból halálra Ítélte. Pozsonyban felakasztot­ták. Életének történetét Sárközi György irta meg “Mint oldott kéve’’ cimü regényében. A család másik tagja, Mednyánszky Cézár a honvédség tábori főlelkésze volt. A kápolnai csa­tában a magyarokkal együtt harcoló Zanini ezre­des olasz légiója megingott. Ekkor az olasz légio­náriusok élére állt és kezében magasra emelt fe­születtel vezette őket rohamra az osztrákok el­len. Világos után egy ideig bujdosott, majd kül­földre menekült. Távollétében halálra Ítélték és nevét jelképesen bitófára szegezték. Öt év múl­va érkezett Ausztráliába, ahol akkor aranyláz • uralkodott. Uj-Dél Walesben és Viktóriában aranyföldeiket fedeztek fel. A világ minden tájáról özönlöttek az aranyláz megszállottjai. A bendigoi, ballarathi mezőkön vagyonok születtek. Mednyánszkyt is az arany reménye vitte Ausztráliába. A Viktóriái aranymezőkön megrendítő találko­zása volt. Feltűnt neki egy magas, hosszubajszu férfi. Megszólította és kiderült, hogy az is ma­gyar: Prihoda János huszárezredes. Prihoda is aranyat keresett, aminthogy más honvédeket Í3 ez vonzott a világnak ebbe a távoli sarkába: Gör­gey hadsegédjét Rochlitz Bélát, Ujlaky Lajo3 fő­hadnagyot, Szumrák Ernő és Csillag Ferenc Jó­zsef hadnagyot. Nem tudni, melyiküknek sikerült, de az biztos, hogy Mednyánszky Cézár vállalkozása tragédiá­ba fulladt. Az aranymezőről hazafelé igyekezett, amikor rablók támadták meg. Tűzharcot vívott velük és több golyó találta. Félkarját le kellett vágni. Csonkán, elkeseredve tért vissza Európá­ba. Ott egy nőügybe keveredett és lelki konflik­tusai miatt öngyilkos lett. Jdőközben és később már jónéhány magyar te­lepedett meg az ötödik földrészen. Zimpel Vilmos bútorgyárat alapított. Gyára még ma is műkö­dik, az unokája vezeti. Lévényi Ernő az ezüstmü­­ves szakmában vált ismertté. Szép háza homlok­zatára nagy betűkkel irta fel: Buda. Vékey Zsig­­mond, aki az első angolnyelvü magyar inyelvtant irta, alapította Viktóriában a filozófiai társula­tot, több müvet irt az ausztráliai mezőgazdaság megreformálásáról és a szőlőművelést hirdette. Farkas Márton holtáig zsinóros magyar ruhát vi­selt, trafikjában jóformán mint magyar klubban találkoztak az emigránsok. Klapka György, a komáromi hős hadnagya, Jungwirth János jelen­tős személyiséggel ajándékozta meg az ausztrál közéletet: Sir William Jungwirth az unokája. Mauksch Bence a német anyanyelvű, de igaz ma­gyar újságíró a szabadságharc idején német új­ságban állt ki a magyar ügy mellett. Ő is Auszt­ráliába került. Leszármazottjai ma is magyar­nak vallják magukat. Egyébként az ausztráliai magyarok azt mond­ják, hogy minden emigráció közül ők őrizték meg legjobban a magyarságukat: a 48-as honvédek leszármazottai, a második világháború előtti idők és 56 menekültjei egyaránt. Ne vitassuk el tőlük az elsőséget. Ha igy van, a szép magyar szó tar­totta meg bennük a magyarságot: dr: Kempf Jó­zsef már 100 esztendővel ezelőtt alapította meg a magyar olvasókört. Tanulságul azoknak, akik má3 emigrációkban lihegő buzgalommal temetkez­nek az idegennyelvü könyvbe, újságba és nem tartják elég “előkelőnek” a magyar emigrációs irót, a magyar emigrációs újságot. ^­NYÁRI REGGEL W Irta: MIKES MARGIT Vidáman indulok a rétre, oh, zöld határ, s ti kék hegyek, ti aranysárga sugarak, szivdobogva köszöntelek: talán egyszer az én napom is föivirrad, szép reggelem, talán uj élet, uj remény ragyog rám is egy reggelen. Virágot szedek sétaközben ! egy falusi kőszent elé, az arca olyan ismerős, mint az apámé volt. Fölfelé 1 néz s mig ő is ragyog a napban, j mintha azt mondaná: — Ne félj! i Légy egyszerű, mint ez a reggel, s örülj, mint minden, ami él! Most a parton egy libapásztor köszön hangosan: — Jó napot! Li-li, lili! — kiáltja hosszan és tereli a libasort. Soká visszhangzik a fülemben éneklő hangja: Lillili, j be szép az élet! Szép az élet! Jó a patakban fürdeni! A vizet nézem . . . Hogy rohan! Hová megy s honnan jön ide? Ujjongva tündöklik előttem s ujjongva tűnik messzire. Hogy rohan! Szétfut s összeáll, megáll a kép, amit mutat! Óh milyen örök ez az ingó, szálló és álló pillanat! ANEKDOTÁK Az első pillanatban észre lehet venni rajta.!, hogy nŐ3 ember vagy. — Miről? — A gombjaid rendesen fel vannak varrva — ez volt a feleségem első észrevétele a mézeshetek alatt. * * ■ * — A minap szemrehányást tettem a férjem­nek iszákossága miatt. Mérgében három napig szólni sem mert hozzám szegény. Tegnap este végre újból megszólított, és beszélgetni kezdett velem. — Ez igy van rendjén. És mégis, mit mon­dott ? — Megkérdezte, hol van a dugóhúzó ... * * * Egy osztrák szálloda portáján az. alábbi szö­vegű tábla díszeleg: “Kérjük amerikai vendégeinket, hogy éjjel 2 óráig térjenek vissza a hotelbe!” “Svéd vendégeink ne keljenek fel reggel 6 óra előtt!” “Angol vendégeinket pedig figyelmeztetjük, hogy a hotelbe kutyát behozni tilos!” GONDOLATOK Az egyik nem is tudja, hogy lehet — mindenütt szépet lel, költészetet. A másik bejárhatja a világot, s csak szennyet talál, alávalóságot. Goethe * * * Az esély nem más, mint alkalom ugyanazt a hi­bát még egyszer elkövetni. SÁGI PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents