Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)
1970-09-17 / 38. szám
2. oldal BETHLEHEM HÍRADÓ Thursday, Sept. 17, 1970 ' A NŐK KEDVENCE: A GYÉMÁNT I MÉG MINDIG VEZET A DRÁGAKÖVEK KÖZÖTT A Columbus, Ohio-i állatkert legújabb lakója “Molly” az 5 lábnál nagyobb, 80 fontos bébi zsiráf. LONDON — Valaha volt szén, amely ásvánnyá kristályosodott. Ezt nevezték el gyémántnak. A görögök “adaxnas”-nak — fékezhetetlennek — hívták. Keleten már időszámításunk előtt 3000 évvel ismerték, Nyugatra csak Nagy Sándor hadai hozták el vagy 2500 évvel később. Az indusok meg a kínaiak üveget vágtak vele, Cecil Rhodes, egy neves angol üzletember, később fokföldi miniszterelnök viszont 1888-ban, az első gazdag dél-afrikai lelőhelyek fölfedezése után egész pénzügyi birodalmat alapított belőle. Először a világ három részén akadtak gyémántra: a 18. századig csak Indiában, majd akkor gyors egymásutánban, Brazíliában és Dél- Afrikában. Ekkor következett Dél-Amerika néhány más állama, Ausztrália, Tasmania, Oroszország, Lappföld, Kanada, az USA (Oregon és Kalifornia), végül Borneo és Szúrná tr a. A termés 80 százalékából nem lesz drágadő, tehát mint ékszer nem kerülhet forgalomba, ipari célokra azonbati kiváló. Az eddigi gyakorlat szerint átlag 250 tonna gyémánt tartalmú kibányászott anyagból lesz karátban mérhető drágakő. A világ gyómántpiaCának legfőbb irányitója ma a délafrikai Kimberleyben székelő De Beers Consolidated Mines LTD nevű cég, amelynek a dél-afrikai bányák legnagyobb része tulajdonát is képezi és e réven a világ gyémánttermelésének 40 százaléka fölött rendelkezik közvetlenül. E-mellet a világ forgalmának 85 százalékát tartja kezében a Londonban székelő Central Selling Organization (CSŐ) nevű kereskedelmi szervezete. Tehát valóban vllágmonopóliumról van szó. Ennek a központi eladószervezetnek nemcsak a nevében rejlő feladata van, hanem piacszabályozó tevékenységet is kifejt. Van ugyanis egy alvállalata, a Diamond Corporation, amely csak azért létezik, hogy megfelelő menynyiségben és megfelelő helyeken dobja piacra a világ e legértékesebb árucikkét, illetve teremtsen belőle hiányt akkor és ott, amikor és ahol kell. A hatalmas pénzügyi birodalom természetesen az ipar különböző ágazataiba is behatol s igy hatalma szinte felmérhetetlen. Elnöke Harry Oppenheimer, két vezérigazgatói székében pedig két Rothschild ül. 1960 óta a hatalmas vállalat gyémántforgalma megháromszorozódott. 1968-ban 600 millió dollárt tett ki, átlagosan évi 220 százalékos profit mellett. Cecil Rhodes ideje óta a gyémántpiacot semmiféle válság nem érintette, de ez év tavaszán a Wall Street 47-es számú házában működő ügynökei a válságos napokban megriadtak. Ha “krach”-ról beszélni nem is lehet, de a gyémánt történetében először történt, hogy az elmúlt öt hónap során 20 százalékkal esett a forgalom, és egy kétkarátos kő értéke 2600 dollárról 1950, dollárra esett, a forgalom 23 százalékos visszaesésével párhuzamosan. A De Beers-részvények pedig a londoni tőzsdén az év kezdetének 7,5 dolláros árfolyamáról 5 dollárra estek vissza. A termelés egyébként 1950 óta az évi 15 millió karátról 1969 végéig 42 millió karátra emelkedett, s ezt az ütemet véve alapul úgy számolják, hogy a jelenlegi bányák kapacitása mindössze ötven évre elég. Az árakat a londoni CSO-n keresztül a De Beers Corp. diktálja. A Szent Pál katedrális közelében lévő ultramodern helyiségeiben a szervezet évente tiz aukciót szervez, amelyre mintegy 300 “dealer”-t — kereskedőt — hivnak meg a világ minden részéből. A Scotland Yard szigorú felügyelete alatt folyó aukciók alkalmából a meghívottak elé teszik az árut. A kereskedők egy évszázadok alatt kialakult szertartás szigorú szabályai szerint vizsgálják meg a köveket. Alkuról természetesen szó sem lehet. 1963 óta a CSŐ 33 százalékkal emelte a drágakövek árát (1947-ben ennek a kereskedelmi szervezetnek 95 alkalmazottja volt, és évi 24 millió font forgalmat bonyolított le. Ma 550-en vannak és a legutóbbi — 1958-ban — közzétett adatai szerint forgalmuk évi 250 millió font. | volt. Úgy tudják, hogy ennek az összegnek a 75 százaléka ékszerforgalom, 25 százaléka pedig az ipari gyémántok forgalmából adódik. A gyémántcsiszolás iparának művészete a 15. században született meg Hollandiában Louis de Berquem keze nyomán. Brilliánssá pedig először a 17. században a ve lencei Per űzi csiszolta az első drágakövet. Berquem ideje óta azonban voltaképpen változatlanul Antwerpen a gyémántcsiszolók köz pontja. 16504)en már 600 csiszoló működött ebben a városban. 1920-ban tízezren, ma több mint 15,000-en foglalkoznak ezzel a hallatlanul kényes iparággal. A második világháború vége óta azonban Antwerpen világmonopóliuma veszélyben van. Tel Avivban nemzeti iparággá kezd fejlődni a gyémántcsiszolás, és már vagy kilencezren foglalkoznak vele itt és Nathaniában. Emellett — bár az USA-ban igen magas az önköltsége — egy Harry Winston nevű ékszerész New Yorkban és Arizonában nyitott néhány uj gyémántcsiszoló műhelyt — izraeli és Puerto Rico-i műhelyei mellett. A világ eddig lelt legnagyobb gyémántjainak különkülön nevük van, sorsuk is fölöttébb érdekes. Királyi házak tagjainak meg milliárdosoknak a birtokában vannak, de jó néhánynak nyoma veszett. Mindenekelőtt annál a prózai oknál fogva, hogy tulajdonosaik az adók é3 a tolvajok miatt jobbnak tartják eltitkolni hollétüket. A Nagy Mogul, az eddig talált egyik legnagyobb kő, eltűnt az emberek szeme elől. 16-50 táján került elő az indiai Kollurban. 787,5 karátos volt. A Koh-i Noor nevezetűre szintén Indiában leltek. Úgy hirlik, hogy még a 16. században a mogulok birtokában volt a 168 karátos kő. 1852- ben Antwerpenben 456 órás munkával briliánssá csiszolták. Az Orlov, az orosz cári korona legnagyobb gyémántja volt. 199,6 karátos. A Fiorentino 137,27 karátot nyomott, a XVII. századig a toscanai nagyherceg tulajdonában volt, majd a Habsburgok tették rá a kezüket. Nyoma veszett. A Kormányzó, avagy Pitt. 1701-ben került felszínre Indiában. Nyers állapotban 410 karát, volt, Londonban csiszolták 136 karátos briliánssá. A ! legszebb létező kövek egyikének tartják. A francia királyi koronát ékesiti, és a Louvreban őrzik A Dél Csillaga a legnagyobb kövek egyike, amelyet század második felében találták 250 karátos kő, az egyiptomi alkirály tulajdona volt. Mai holléte ismeretlen. A Vargas elnök elnevezésű 726,6 karátos drágakőre 1938- ban leltek a Rio Sántántonio nevű brazíliai folyó árterületén. Harry Winston vásárolta meg, és 29 követ vágatott belőle A 400,65 karátos Coromandel 6-ot szintén egy brazíliai folyócskából mosták ki 1940- ben, és szintén Harry Winston tulajdonába került. Azt az emberi ököl nagyságú gyémánt-óriást, amelyre 1905-ben bukkantak Transvaalban, és amely 3106 barátot nyomott három néven is emlegetik: Cullinan-nak, Afrika Csillagának vagy Miniszterelnöknek hívják. VII. Edwardnak, Anglia királyának ajándékozták. Ö kilenc nagyobb és 96 kisebb briliánst vágatott belőle, amelyek részben az angol királyi koronát díszítik ma is, részben a királyi család birtokában vannak. Csempészbanda MANNHEIM — A Mairöheimi rendőrség kábitószerkülönitménye rajta ütött egy csempészbandán, s több mint Mrs. George Gruhlkey és fia Perry az “égből pottyant” fémdarabot, vizsgálja, Adrian, Tex-i farinukon. Az Air Force szerint, valószínűleg, egy kimerült Szovjet mübolygó darabja, amelyhez hasonló repeszeket Oklahomában és Kansas államban is találtak. valaha is találtak Brazíliában kilogramm tiszta ópiumot (1853-ban). Eredeti állapotá-! foglalt le, amelyrok feketebán 261,88 karátot nyomott. piaci értéke 30 ezer nyuga1- Egy indiai herceg tulajdona- német márka. A rendőrség a ban van. ! razzia során hát embert le-Egyiptom Csillagát a múlt tartóztatott.
